A város bevételeit ezúttal 6,7 millió lejjel egészítették ki, több más tételt pedig átcsoportosítottak, így összesen 11 millió lej felhasználásáról döntöttek. Kétmillió lejt visszavontak abból a pénzből, ami a helyi fejlesztéseket szolgáló országos alapból származik, 2,3 millió lejt pedig az európai uniós támogatásokból. Más összegeket átirányítottak: a köztisztasági vállalattól például elvették a szolgáltatásaira szánt 800 ezer lejt, de ugyanennyit utaltak ki egy új seprőgép beszerzésére. 950 ezer lejt különítettek el a kis és közepes helyi vállalkozások de minimis programjára (ezzel 1,35 millió lejre nő az a keret, amelyből az érdekeltek visszaigényelhetik ingatlanadóik egy részét), 700 ezer lejnél többet fordítanak szociális támogatásokra, 205 ezret az oktatási intézményekre, 185 ezret a művelődési intézmények rendezvényeire, 260 ezret a Közüzemek, és 330 ezret a közszállítás fenntartására. A legnagyobb kiadás az Európai Fejlesztési Banktól felvett hitel utolsó részlete lesz, ami 15,04 millió lejre rúg. Ez a pénz a város költségvetéséből származik – közölte Antal Árpád polgármester, és el is magyarázta: a költségvetés végrehajtását negyedévenként jóvá kell hagyni a tanácsban, ez Sepsiszentgyörgyön október 31-én meg is történt. Az összesítés szerint szeptember végéig az egész évre tervezett bevételek 71,87 százalékát sikerült megvalósítani, a kiadások aránya pedig 60,43 százalék volt. A különbözet éppen 15 millió lejre rúg, és bár ezt a város bizonyos gondjainak megoldására szánták, azért adják vissza a banknak, mert a tapasztalatok szerint a jól gazdálkodó önkormányzatok megmaradt pénzét év végén el szokta venni a kormány.

És ha már szóba került Sepsiszentgyörgy adóssága, a polgármester – a városban keringő, ismeretlen eredetű legendák leszerelésére – bemutatta az elmúlt évek hitelezési ábráját. Nulla adóssága legutóbb 2002-ben volt az önkormányzatnak, 2003 és 2019 között pedig a legmagasabb szintet, a bevételek 10,6 százalékát 2006-ban érte el. A törvény egyébként legtöbb 30 százalékot enged meg, de ezt itt meg sem közelítették – nyomatékosította Antal Árpád. Hozzátette: ő maga nem ellenzi a bankhiteleket, ezekre néha szükség van, egyes beszerzéseket nem is tudtak volna kölcsön nélkül nyélbe ütni. Beszámolt a város ingatlanvagyonának gyarapításáról is: a sugásfürdői kezelőközpont (az egykori vendéglő és a meleg fürdő) megszerzéséről és felújításáról, a szociális igazgatóság székhelyéről és a szociális lakásokról, a szintén leromlott állapotban átvett mozi épületéről (felvételünkön), a kamarateremről, a jegybank egykori székházáról, a Bodok Szállodáról, a Keresztes-házról, a Sepsi Arénáról, a Romtelecomtól vásárolt tükörpalotáról, a városi sportbázis átvételéről, és a felsorolás nem teljes. Egyúttal egy másik városi legendát is hatástalanítani kívánt: elmondta, hogy a természetes személyek a törvény által megengedett legkisebb ingatlanadót fizetik Sepsiszentgyörgyön (amelyek összege nem éri el az évi egymillió lejt), a jogi személyek esetében pedig csak a multinacionális cégek számára magas, a helybeliek „messze a legalacsonyabb” adót fizetik a környéken.

Ezt az állítást Bálint József néppárti tanácstag rögtön cáfolta: szerinte a jogi személyekre kivetett, az ingatlan értékének 1,82 százalékát kitevő éves adó országos szinten is a legmagasabbak között van, és bár a helyi vállalkozók számára valóban adott a részleges visszaigénylés lehetősége (a megyei kereskedelmi kamara által lebonyolított de minimis program keretében), ezzel éppen a nehezebb helyzetben levő, azaz adósságokkal küzdő cégek nem élhetnek. Ami a bankhiteleket illeti, tíz évvel ezelőtt ő maga is ellenezte a város eladósítását, az összegek pedig 2006-tól kezdve egyre csak emelkedtek – igaz, a bevételek is bővültek –, ezért nagyon örül annak, hogy a következő évet tartozás nélkül kezdhetik. A mostani költségvetés-módosítás kapcsán megjegyezte: sok beruházás maradt el részben vagy egészben, és annak, hogy nem sikerül minden pénzt felhasználni, objektív okai is vannak, többek között a munkaerő hiánya akadályozza a haladást, pedig tennivaló van bőven.