Az elkövetkezendő hetekben dől el, hogy hol lesz megvalósítható a létesítmény. Antal Árpád ugyanakkor köszönetet mondott a kalandpark létrehozását mindenekelőtt a helyszínválasztás miatt ellenző civil csoportosulásoknak, hogy felhívták a figyelmüket a Honvéd-kút környékének kiemelkedő természeti értékeire.

Antal Árpád polgármester szerint az egyeztetések során azt tapasztalta, hogy sok az ellenzője az elképzelésnek, elsősorban a helyszínválasztás miatt, de támogatókból sem volt hiány. Meggyőződött arról is, hogy a bírálók elsősorban a helyszínt kifogásolták, a fenntartások mindenekelőtt érzelmi alapúak, mivel közösségi térnek tekintik a Honvéd-kutat és környékét. Az ő meglátása is az, hogy ezeket meg kell őrizni abban az állapotban, ahogyan a közösségnek megfelel, illetve kategorikusan ki kell zárni, hogy környezetromboló módon bárki beavatkozzon, átalakítsa ezeket a helyeket. De fenntartja azon véleményét, hogy szükség van egy olyan kalandparkra, amely minőségi szórakoztatást és oktatást nyújthat a sepsiszentgyörgyieknek is, ám kizárt, hogy a létesítmény környezetrombolás árán vagy a lakosság akarata ellenében valósuljon meg. Ezért az ellenzők fellépése, valamint az általa a helyszínen tapasztaltak nyomán úgy döntöttek, más terület kiválasztására kérik fel a beruházót. Jelenleg ezt keresik, két lehetséges változat már szóba került, ezek az Előpatakot Sepsiszentgyörggyel összekötő út mentén helyezkednek el.

Az egyik a város által létrehozott napelempark szomszédságában található, ez önkormányzati tulajdonban van, míg a másik az ötös kilométernél, a rendszerváltás előtt létrehozott, mintegy két hektáron elterülő mesterséges tó és környéke. Utóbbi a Szemerja-Görgő Közbirtokosság tagsága által birtokolt területek része. Antal Árpád rámutatott, hogy ő azt is támogatja, hogy a közbirtokosság területén hozzák létre a kalandparkot, miként a másik helyszín is megfelelő lenne. Nem zárható ki az sem, hogy végül a beruházók nem találnak megfelelő területet, s így a kalandpark nem jön létre, amit sajnálna, de a környezetrombolással kapcsolatos elveit fenntartja.

Az elöljáró hangsúlyozta, a civil csoportosulásnak köszönhető, hogy felhívta a figyelmet a Honvéd-kút és az Erdős-oldal Európában is szinte egyedülálló természeti értékeire (a ritkaságnak számító, több száz éves fák borította erdős tisztásokra például), és jelezte, hogy elsősorban emiatt lenne rossz döntés ott megvalósítani a kalandparkot. Antal Árpád elismételte korábban már hangoztatott véleményét: a civil szervezeteknek, aktivistáknak fontos szerepük van egy település életének alakításában, ezért támogatják a létüket, jelenlétüket, és a maga részéről értékeli, hogy Sepsiszentgyörgyön is erős a civil szervezetek tevékenysége. Azt is megemlítette, hogy a beruházás új helyszíne kapcsán is egyeztetni fog a civil társadalom képviselőivel.

A polgármester által említett lehetséges új helyszínek kapcsán megkerestük Csákány Lászlót, a Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnökét. Elmondása szerint tegnap egyeztetett a beruházókkal, és arról tájékoztatta őket, hogy a nekik megfelelőnek tűnő tó és környéke egyrészt több védett növényfajnak ad otthont, másrészt a közbirtokossági tagok érzelmileg is kötődnek a területhez. Emiatt a közgyűlés tagjai nem egyeznek bele a hosszú távú bérbeadásba. Az egyeztetés alkalmával több, a kiszemelt helyszín szomszédságában található legelőt is ajánlott a befektetőknek, melyeket a közbirtokosság eddig is bérbe adott. Ezeken a területeken nem élnek védett fajok, s környezetrombolás nélkül lenne megvalósítható a beruházás. Csákány László szerint a vállalkozás képviselői terepszemlét tartottak, egyelőre semmilyen egyezségre nem jutottak, de leszögezték, hogy amennyiben valamelyik terület megfelelőnek bizonyul, akkor írásbeli ajánlattal érkeznek. Mivel hosszú távú bérbeadásról tárgyaltak – eladás nem jöhet szóba –, a végső döntést a közbirtokosság közgyűlése hozza meg – tette hozzá.