Így a budapesti megbeszélésen is áttekintették az ezzel összefüggő kérdéseket, és Magyarország elismerését fejezte ki Törökországnak, amely csak az idén eddig 350 ezer illegális határátlépőt tartóztatott fel – közölte a kormányfő. Hozzátette: ha Törökország ezt nem tette volna, ezek az emberek már mind itt lennének Magyarország déli határának környékén.

A migrációval kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor kijelentette: Magyarország képes megvédeni határait, így akármerre is indulnak a migránsok, az biztos, hogy Magyarország határain nem léphet át egyetlen illegális migráns sem. A fizikai határvédelmi rendszer képes megvédeni a magyarokat az illegális migrációtól – közölte. Azt is mondta: a cél az, hogy akik elhagyták szülőföldjüket, azok hazamehessenek, mert nem a bajt kell idehozni, Európába, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van. Arról biztosította a török elnököt, hogy Magyarország súlyának megfelelően kész részt venni újjáépítési programokban Törökország szomszédságában, a biztonsági zónában.

A kormányfő megismételte azt a nézetét, amely szerint Magyarország egy három nagyváros – Isztambul, Moszkva és Berlin – által kijelöltetett földrajzi térben található. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: néhány napja Budapesten járt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Heiko Maas német külügyminiszter, most pedig a török elnök.

„Ez pontosan az a külpolitika, amelyet szeretnénk a jövőben is folytatni, a Magyarország számára meghatározó országokkal szoros együttműködésre törekszünk” – mondta.

A magyar–török együttműködés keretéről szólva Orbán Viktor felidézte: 2013-ban Ankarában kötöttek megállapodást Erdogan elnökkel arról, hogy létrehozzák a legfelsőbb szintű stratégiai tanácsot, és évente találkoznak. Arról is beszélt, hogy mind Magyarország, mind Törökország NATO-tag, így katonai szövetségesek is, a két ország közötti hadiipari együttműködés pedig megindult, jó ütemben halad.

A magyar–török gazdasági együttműködésre kitérve Orbán Viktor közölte: jelenleg 3,1–3,2 milliárd euró körül van a két ország közötti kereskedelmi forgalom, amelyet 6 milliárd euróra szeretnének növelni. Az energetikában ugyancsak stratégiai partnere Törökország Magyarországnak, amelynek az energetikai szuverenitáshoz szüksége van az Ankarával való együttműködésre is – fejtette ki. Jó hírnek nevezte, hogy hamarosan létrejön az a vezeték, amelyen keresztül Törökországból gáz érkezhet majd Közép-Európába. Úgy számolnak, hogy Magyarországra 2021 végére jöhet gáz ezen az ágon. A kormányfő felelevenítette, a napokban megtörtént a magyar gazdaságtörténet legnagyobb Magyarországon kívüli tőkebefektetése: a Mol nagy értékű üzletrészt vásárolt egy azeri gázmezőben és az ahhoz kapcsolódó, Törökországig futó csővezetékben. Megjegyezte, az ügylethez még szükséges a török versenyhivatal jóváhagyása.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország nem ítélte el Törökországot észak-szíriai offenzívája miatt, Orbán Viktor egyrészt azt mondta: Magyarország mindig meg fogja adni a tiszteletet Törökországnak, és „ha Magyarországon valaki nem adja meg ezt a tiszteletet Törökországnak, nekem az a dolgom, hogy miniszterelnökként elnézést kérjek esetleg Törökországtól”. „Mi nem törődünk abba bele, hogy gúnyolódni lehessen egy másik ország vezetőjén, egy másik országon” – hangsúlyozta. Másrészt megismételte: Magyarország nem akarja, hogy déli határainál kelljen feltartóztatni több százezer embert, ezért „nekünk támogatni kell Törökországnak azokat a törekvéseit, hogy biztonsági zónákat hozzon létre a szomszédságában, és oda visszatelepítse” a migránsokat. „Attól, hogy az EU tagjai vagyunk, nem veszek át rossz szokásokat. (...) Magyarország így tekint Törökországra is” – közölte.

Négymillió menekült Törökországban

Nagyon jók a magyar–török kapcsolatok, és a jövőben is ilyen jó együttműködésre van szükség – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap Budapesten. A török elnök Orbán Viktor kormányfővel tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: csaknem négymillió menekült tartózkodik Törökországban, közülük sokan mennének tovább Európába, de „az együttműködés miatt mi türelmesen feltartóztattuk ezt a tömeget”. Biztonsági zónára van szükség, hogy visszaküldhessék őket a hazájukba – közölte. Elmondta: Magyarország támogatja Törökországot a terrorizmus elleni küzdelemben, a NATO-ban szövetségesek, stratégiai partnerek. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi terrorizmus ellen csak úgy lehet küzdeni, ha a NATO-szövetségesek „nem állnak szóba terroristákkal”. Kijelentette: az Iszlám Állam harcosaival szemben Törökország lép fel a leghatározottabban, nem hátrál meg, továbbra is elszánt ebben a küzdelemben. A török elnök azt is mondta, hogy nem kapták meg azt az összeget, amelyet az EU ígért a menekültek ellátására. Kérdésre úgy vélekedett, gondoskodnak a menekültekről, de mindent Törökország sem bír el. Ha azt látják, hogy nincs megoldás, ki kell tárni a kapukat, és nyilvánvaló, hogy akkor merre indulnának meg az emberek – mondta.

Recep Tayyip Erdogan kitért arra: hatmilliárd dolláros kereskedelmi forgalmat határoztak meg célként, amely reális. Magyarország és Törökország képes ennek elérésére – mondta. A török elnök közölte: nagyra értékelik, hogy Magyarország mindig támogatta Törökország EU-csatlakozását. Az unió az elmúlt időben nagyon elutasítóan kezelte Törökországot, és saját magának is sokat árt ezzel, hiszen Törökország tagságával az EU is nyerhetne – vélekedett. Hozzátette: a visegrádi csoporttal is jó Törökország kapcsolata, és ezt erősíteni szeretnék. Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a jövő héten találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, Recep Tayyip Erdogan közölte: a kétoldalú kapcsolatokról, a térség helyzetéről, kereskedelmi kérdésekről lesz szó, a legfontosabb téma pedig a terrorizmus elleni harc lesz.