Megállapíthatjuk, hogy ha nem is maradéktalanul, de a több országban és több párt listáján megválasztott magyar európai parlamenti képviselők mutattak hajlandóságot és bizonyítottak készséget a ,,hazai fonnivaló" mellett (csángóügy, vajdasági magyarverések stb.) a magyarság egészének képviseletére.

Közismert az is, hogy az RMDSZ inkább az MSZP-vel szimpatizált, az MPP és az EMNT ügyeit a Fidesz nyilvánosan támogatta.

Ilyen vonatkozásban figyelemre méltó az, amit Újhelyi István, az MSZP ifjú titánja és országgyűlési képviselője Nagyváradon mondott a Magyar Ifjúsági Értekezlet idei nyári akadémiáján. ,,Tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mindig mindenben támogattuk őket, ha igényelték. Ehhez képest ők azt kérték, ezt ne mondjuk el sehol, nehogy Erdélyben kiderüljön a dolog. Viszont amikor Erdélybe jövök, most meg mindig azzal jönnek egyesek, hogy minek tesszük ide be a lábunkat, amikor semmit sem segítünk, csak ártunk..." (Forrás: www.gondola.hu)

A szöveg legnagyobb csúsztatása az, hogy az erdélyi magyarság zöme nem az RMDSZ jelentős vagy jelentéktelen támogatásáért nem kedveli az MSZP-t és ennek fennforgolódóit, hanem az olyan nagyságrendű nemzetárulás-sorozat miatt, mint a 2004. december 5-i szavazás, a Máért megszüntetése, alapítványok szétverése stb. Emiatt nem csak ők, hanem az RMDSZ is sokat veszített hiteléből és híveiből is.

Ugyanitt Nyakó István MSZP-szóvivő olyan ,,kiképzésben" részesítette az erdélyi baloldali ifjúság reprezentánsait, amelyet jobb, ha otthon őriz. (Az eredményt pártja jelenlegi helyzete mutatja.) ,,Minden szavazat számít. Az meg, hogy miként szerezzük meg, soha ne derüljön ki" — ez csak egyik aranymondása a sok közül.

Szóval, az efféle, exportra szánt párttámogatások nem a magyar egység megvalósítását segítik.

Nem.