A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója és felesége, Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, a Népfőiskola igazgatója. A feltárás eredményeit és a kötetet bemutató rendezvény része az a fotókiállítás is, amelyben a kutatást végzők képekben is rögzítették Orbaiszék 2019-es valóságait. A kollégium szakmai vezetője a közismert kovásznai Gazda József volt, a technikai vezetés a szintén háromszéki gyökerekkel rendelkező Kisfaludy-Bak Judit feladata volt.

Hatvanhárom kutatóval két alkalommal egy hétig járták Orbaiszék 23 települését, 612 családnál fordultak meg, kutattak értékek után – fogalmazott Kisfaludy-Bak Judit.

„A kollégium szervezésétől eltelt közel egy év alatt kicsit ide költöztünk önökhöz Orbaiszékre” – vallott nem kis meghatódottsággal a személyes vonatkozásokról a rendezvényen, ahova „a munka gyümölcseit hoztuk el önöknek” – fogalmazott. Ugyanakkor köszönetet mondott mindazoknak, akik „hihetetlen alázattal” vettek részt a munkában, de legfőképpen azoknak, „akik megtartják és éltetik ezt a földet”, utalt az adatközlőkre.

Kovászna önkormányzata, Orbaiszék nevében Gyerő József (fotó), a fürdőváros polgármestere szólt az egybegyűltekhez a zárókonferencián. „Mi, orbaiszékiek örömmel vettük tudomásul, hogy a néhány előzetesen megszervezett kollégium után az idei évben Orbaiszékre esett a Népfőiskola választása, amiért köszönetet mondok” – mondta az elöljáró. Kiemelte: a feltáró munka során a történelmi Magyarország legkeletibb része, Orbaiszék nemzeti kincsesládáját sikerült rögzíteni, a helyi székelyek anyagi és szellemi alkotásainak gyöngyszemeit is megörökítették, ezek vitathatatlan módon gazdagítják a Kárpát-medencei egyetemes magyar kultúra évezredes tárházát.

A kutatómunka fontosságáról Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár tartott rövid összegzést. A program egyik legfontosabb hozadéka az, hogy a távoli vidékekről is érkezett kutatók megismerkedhettek az orbaiszéki székelységgel, az itteni kultúrával – fogalmazott. A korai polgárosodás miatt Orbaiszék nem tartozott korábban a kutatók kedvelt célterületeihez, de a mostani fiatal kutatók rácsodálkozhattak a vidék, az itt lakók sajátosságaira. A kollégium bebizonyította, hogy ebben a térségben a gazdaságnak, a kultúrának számos specifikus eleme fennmaradt – értékelte a professzor. Az ünnepi beszédeket követően a kutatásban részt vevő fiatalok mutatták be szerzett tapasztalataikat.

A Háromszék-Orbaiszék Kollégium zárókonferenciáján fellépett a lakiteleki Kösöntyű Néptánccsoport, a lécfalvi Nemere Tánccsoport, a kovásznai líceum Diákszínpada, valamint a gelencei férfidalárda és citerazenekar.

A kovásznai eseményeket követően délután Barátoson a református templomban emlékeztek Szabó Dezső íróra, aki egykoron az egyházközségben szolgáló Szabó Jenő bátyjánál töltött több nyarat is – gyerekkori emlékeiről Életeim című önéletírásában is szólt. Emléktáblát avattak fel a templom külső falán, a plakettet Lezsák Sándor és Tánczos Szabolcs barátosi polgármester leplezte le. Magyarország Országgyűlésének alelnöke, a Népfőiskola alapítója ünnepi beszédében hangoztatta: „régi adósságot törleszt a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány azzal, hogy Az elsodort falu százesztendős évfordulója alkalmából egy emléktáblával emlékezteti az itt élőket, hogy Szabó Dezső ezt a könyvet vakációs élményei alapján itt írta meg, itt gondolta át, és aztán egy olyan regény, egy olyan mű született, amelyik bizony megkerülhetetlen a magyar irodalomtörténetben és egyáltalán a magyar történelemben”. Az író 1945. január 13-án halt meg, ha évfordulója napjáig a diákok küldenek egy elektronikus levelet Lezsák Sándor címére, akkor a Magyar Országgyűlés alelnöke ajándékba elküldi nekik Szabó Dezső két művét, az Enciklopédiát és Az elsodort falu című kötetet – hangzott el.