Aki tíz óra előtt érkezett az arénához, abban a nem mindennapi látványban részesült, hogy több száz gyermek és szüleik ropogósra vasalt ruhákat visznek magukkal, ismerősként köszöntik egymást, és többször elhangzik a kérdés: izgultok-e? Hát persze hogy izgulnak, mert a nagyszínpadon kell bemutatkozniuk, és vannak ugyan gyakorlott fellépők is közöttük, de többségük hónapok óta készül erre a napra, ami az esztendő legnagyobb népzenei és néptáncünnepe Erdély eme szegletében.

Küküllő menti, sóvidéki, mezőségi, szilágysági, csávási, szatmári táncokkal és népi gyermekjátékokkal lépett színpadra Sepsiszentgyörgyről az Aprólábak, Csicsergők, Kincsek, Százlábacskák, Százlábú és Kincskeresők néptánccsoport, valamint a Székely Mikó Kollégium tánccsoportja, a gelencei Burusnyán, az erdőfülei Dobó, a nagybaconi Pásztortűz, a kézdiszentléleki Tisztás és Perkő, a kovásznai Vizitke, Pitypang és Recefice néptánccsoport.

Kincskeresők

Az Aprók bálját a sötétpataki Virics banda, valamint a gyimesközéploki és gyimesbükki gyermekek lakodalmasa zárta, ízelítőt adva abból a munkából, amit Sára Ferenc és felesége, Varga Zsuzsa végez a Gyimes-völgyben, ahol közel ötszáz gyermeknek tanítják meg a helyi hagyományokat. A gyermekelőadásokat a Rezeda és az Üver zenekar kísérte. Ivácson László, a Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője lapunk érdeklődésére azt mondta: az utóbbi években nemcsak az együttesek ruházata vált sokszínűvé és minőségivé, ami több csoportnál is a Csoóri Sándor-programban elnyert pályázatnak köszönhető, hanem a koreográfiák is egyre színvonalasabbak, ami az oktatók érdeme, akik többsége a Háromszék Táncegyüttesből indult.

Legények vetélkedése

A délelőtt egy másik kiemelkedő programja a VI. Székelyföldi Legényesverseny volt, ahol tizenketten mutatták be a kötelező próbán a mérai Muszka György táncát, a szabadon választott kategóriában szintén kalotaszegi legényessel kellett jelentkezniük. Egy versenyző kivételével mindannyian tizenévesek. Háromszéket a vargyasi Török István képviselte, aki táncával A legényes újraalkotója díjat érdemelte ki, Az év kiváló legényes táncosa címet pedig az alsóboldogfalvi Mátéfi Csaba nyerte, a legényes egyéni megformálásáért a székelykeresztúri Busch-Szabó Tamást díjazta a négytagú zsűri (Muszka György és felesége, Ilona, valamint Sántha Gergő és Bordás Barnabás – utóbbiak a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai). A legényeknek kiváló kalotaszegi muzsikusok zenéltek: Czilika Gyula, Tóni Rudolf, Berki Béla „Árus” és Dénes Károly.

A játéksarokban a Guzsalyas játszóház oktatói tanították a gyermekeket körmönfonásra, viaszgyertya-készítésre, varrásra, az aréna folyosóján neves gyimesi és moldvai muzsikusokról készített fotóit állította ki Ádám Gyula, aki érdeklődésünkre elmondta, elsősorban azokat a zenészeket, énekeseket fotózta, akiket személyesen ismert és akiket emberileg is tisztelt. Kiemelte a csinódi Farkas Bokor prímást, ezermestert, a gyimesi Zerkula házaspárt, a szászcsávási Mezei Károly „Kuslert”. Ugyanott életképeket is láthattunk falusi hétköznapokról és hagyományos ünnepekről.

Papp István Gázsát köszöntötték

Az erdélyi táncházzenészek idén sem feledkeztek meg azokról a mesterekről, akiktől tanultak, a délutáni jótékonysági koncerten rájuk emlékeztek. A 2012-ben indított sorozat bevételeiből idős muzsikusokat segítenek, akik egész életükben zenéltek, de öregségükre oda jutottak, hogy nincs amiből gyógyszert vegyenek, de még élelemre, tűzifára sem jut. Molnár Szabolcs ötletgazda, a Heveder zenésze olyan esetről is beszámolt, amikor idősotthonba helyeztek el egy öreg prímást, aki a fűtetlen otthonában télen megfagyott volna, összefogásuknak köszönhetően jelenleg is él. Százhúsz elhunyt muzsikust tartanak számon mesterként, megkezdték a sírok gondozását. A jótékonysági koncertnek nem csak szomorú pillanatai voltak, egyben Papp István Gázsát is köszöntötték, aki idén töltötte hatvanadik születésnapját.

Hagyományos és modern

Két rendkívüli kiadványt is bemutattak szombaton. A Romániai Magyar Néptánc Egyesület (RMNE) a Csoóri Sándor-program támogatásával elkészítette az Erdélyi Néptánctudás Tárat, amely huszonhárom kistájegységet ölel fel oly módon, hogy egyben adattár és oktatási segédeszköz, amelynek projektvezetője Könczei Árpád, a kivitelezés Deák Gyula, az RMNE elnöke irányításával történt. A tár készítői felmérték, hogy az elmúlt két évtizedben sok hagyományőrző távozott az életből, akiktől a jelenlegi hivatásos táncosok, koreográfusok sokat tanultak, élőben is látták őket táncolni, és ezt a tudást át szeretnék adni a fiatalabb oktatóknak. Kisfilmeket készítettek a különböző tájegységek táncát leginkább elsajátító oktatókról, ami tartalmazza az ő táncukat, egy interjút, és gyakorlatilag is bemutatják, milyen módszer szerint tanítanak. Deák Gyula elmondta, tervezik a néptánctudástár bővítését még legalább tíz régió anyagával. Az eddig elkészült sorozat elérhető a www.erdelyineptanctudastar.neptanc.ro internetes felületen.

A tavaly elhunyt Kallós Zoltán mezőségi gyűjtéseiből összeállított daloskönyvet Györfi Erzsébet népdalénekes, énekpedagógus mutatta be. A válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány által kiadott Mezőségi daloskönyv a Kallós Zoltán által Mezőségen gyűjtött több mint kétezer népdalváltozatból százhatvankét ének háromszázhuszonöt variánsát tartalmazza, a CD-mellékleten kétszáznyolcvanöt változat több mint tízórányi hangfelvétele is meghallgatható. A kiadvány a dalszövegek mellett kottákat is tartalmaz, ezért oktatásra is alkalmas, a gyűjtés idejéről, helyéről, az énekesről szereplő feljegyzések és a könyv végén közölt dalszöveg- és zenei mutatók pedig a kutatómunkát segítik. A könyvbemutató társult élő dalos illusztrációval is: Györfi Erzsébet, Erőss Judit és István Ildikó tanítványai együtt énekeltek mezőségi dalokat, zenélt a Heveder zenekar.

A Nagyvárad Táncegyüttes Van mese című produkciójában olyan módon jelentek meg magyar költők versei és népi gyermekjátékok, -táncok, ami egyszerre hagyományos és modern. A nemrég elhunyt Foltin Jolán budapesti Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas koreográfus-rendező, táncművész, táncpedagógus által rendezett Van mese nagy sikert aratott gyermekek és felnőttek körében is. Közönségsikernek örvendett a győri Németh Hajnal Auróra által tervezett népi jelmezek divatbemutatója is, amelyen a Háromszék Táncegyüttes táncosai öltötték magukra a míves ruhakölteményeket és jelenítették meg Kádár Katát, Mátyás királyt, Görög Ilonát, a csudahangú pacsirtát.

Györgyfalvi hagyományőrzők

Délután, az ifjú tehetségek műsorán fellépett a Perkő-, a Százlábú- és a Székely Mikó Kollégium néptáncegyüttese, valamint a gyimesi Virics banda. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Táncrapszódia című, Zsuráfszky Zoltán rendezte folklór­műsora előtt bemutatkoztak a györgyfalvi hagyományőrzők, akik néhai Jaskó István Pitti, a sepsiszentgyörgyi találkozók többszöri vendége néptáncörökségét viszik tovább.

Ha úgy fogalmaztunk, hogy a felvonultatott viseletekből fel lehetne öltöztetni egy közepes falu lakosságát, az is igaz, hogy a Háromszék Táncegyüttes és a Lajtha László Alapítvány szervezésében évente rendezett népzene- és néptánctalálkozó úgy kinőtte magát, hogy egy nagyobb településen sem lenne nagyobb népesség, mint amekkorát ez az esemény megmozgat.