Új falak választják el az embereket egymástól Németországban, láthatatlan falak, amelyek csalódottságból, dühből, gyűlöletből, szótlanságból és elidegenedésből állnak, ezeket a németek építették saját maguknak, és ledönteni is csak ők tudják azokat – mondta Frank-Walter Steinmeier német államfő szombaton Berlinben a Brandenburgi kapunál több százezer ember előtt a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat legnagyobb szabású, záró eseményén.
A szövetségi elnök sürgette Németország lakóit, hogy ne tétlenül szemléljék a társadalmukat megosztó új falakat és ne csupán panaszkodjanak miattuk, hanem kezdjenek hozzá lebontásukhoz. Mint mondta, az oly sok áldozatot követelő embertelen építmény, a berlini fal ledöntése után külső kényszer nélkül emelt új, láthatatlan falak az összetartás útjában állnak, de „az összetartást nem lehet felülről elrendelni, csak azok tartanak össze, akik összefognak”. Vissza kellene szerezni legalább egy részét annak a bátorságnak, jövőbe vetett bizalomnak és öntudatosságnak, amellyel az emberek 1989-ben ledöntötték a berlini falat és kiharcolták az egységet, a szabadságot és a demokráciát. Ez nagyszerű és büszkeséggel eltöltő örökség, kezdjünk hát vele valamit – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier.
Köszönetet mondott Frank-Walter Steinmeier német államfő a közép-európai népeknek a hazája újraegyesítéséhez nyújtott segítségért szombaton Berlinben a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulójára rendezett ünnepségen. A lengyelek, a magyarok, a csehek és a szlovákok bátorsága és szabadságszeretete nélkül nem valósulhatott volna meg a német egység és nem történhettek volna meg a térségbeli békés forradalmak – hangsúlyozta a szövetségi elnök a visegrádi négyek országcsoport tiszteletére emelt szobornál, amelynél Miloš Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Zuzana Čaputová szlovák államfővel együtt virágokat helyezett el.
Az ünnepségsorozat következő rendezvényén, a belvárosi Bernauer utcai központi emlékhelynél felállított szobortól alig száz méterre álló Megbékélés kápolnájában Angela Merkel kancellár mondott köszöntőt, kiemelve: az embereket kirekesztő és a szabadságot korlátozó falak soha nem annyira erősek, hogy ne lehessen ledönteni azokat. A kancellár kiemelte, hogy november 9. nemcsak a berlini fal ledöntésének, hanem a náci Németországban 1938-ban zsidók ellen elkövetett pogromok kezdetének évfordulója is.
156 kilométernyi fal
Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát. A fal felhúzására a kivándorlási hullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy vészesen megcsappan az NDK népessége. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán. A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és sokan életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.
.jpg)
