Államfőválasztás: Iohannis–Dăncilă összecsapás a második fordulóban

2019. november 11., hétfő, Belföld

Az Állandó Választási Hatóság által éjfélkor – a szavazatok több mint 95  százalékának összesítése után – közzétett adatai alapján Klaus Iohannis hivatalban lévő államelnök, a Nemzeti Liberális Párt jelöltje és Viorica Dăncilă volt kormányfő, a Szociáldemokrata Párt elnöke és jelöltje mérkőzik meg az államfőválasztás második fordulójában. A hatóság által közöltek alapján Iohannis a voksok 36,6 százalékát szerezte meg, míg Dăncilă 24,17 százalékot. A harmadik helyen az MRSZ–PLUS államfőjelöltje Dan Barna végzett, rá a választópolgárok 13,54 százaléka adta a voksát. Az IRES, valamint a Curs-Avangarde közvélemény-kutató intézetek elsőként 21 órakor közzétett exit poll felmérések már nagyjából előrejelezték az eredményeket, hibahatáron belüli adatokat mutatva. A magyar jelöltet, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökét a felmérések 3,9, vagy 4,6 százalékra taksálták, a hivatalos részeredmény szerint közel 4,5 százalékot teljesített.

A belföldi részvételi arány 47,66 százalékos, a városokban számottevően magasabb volt, mint vidéken. Kovászna megye a sereghajtók között volt, a jogosultak valamivel több mint 37 százaléka járult az urnákhoz, Hargita megyében 42 százalék élt választójogával, míg a szintén jelentős létszámú magyar lakossággal rendelkező Szatmár megyében is 37 százalék szavazott. A listavezető Ilfov megye, ahol a részvételi arány megközelítette a 62 százalékot.

Az IRES, valamint a Curs-Avangarde intézetek exit poll felmérése alapján a jelöltek sorrendje a leadott szavazatok alapján 21 órakor a következő volt: Klaus Iohannis, Viorica Dăncilă, Dan Barna, Mircea Diaconu, Theodor Paleologu, Kelemen Hunor. A többi jelölt közül Ramona-Ioana Bruynseels, valamint Alexandru Cumpănaşu ért el egy százalék feletti eredményt, a többiek a voksok legtöbb 0,3 százalékát gyűjtötték be. Az éjfél előtt, a szavazatok 95 százalékos feldolgozásánál közzétett részleges hivatalos adatok gyakorlatilag megerősítették a sorrendet, a intézetek által közzétette arányokhoz képest az eltérések nagyjából beleillettek a 2,5 százalékos hibahatárba.

Az urnáktól távozók válaszai alapján készült becslések nem vették figyelembe a külföldön élő román állampolgárok voksait, akik a mostani választáson pedig részvételi rekordot döntöttek, több mint 630 ezren szavaztak a rendelkezésükre álló három nap alatt. A Központi Választási Iroda közlése szerint az ország határain kívül kialakított szavazókörzetekben leadott voksokhoz hozzáadják még azt a mintegy 25200 külföldön élő románt, aki a levélszavazás mellett döntött. A vasárnap 21 óráig elérhető információk szerint az Olaszországban élő román állampolgárok szavaztak a legnagyobb számban. Az első részleges, de alacsony feldolgozottság mellett közzétett eredmények alapján Klaus Iohannis viszonylag gyorsan meghaladta az 51 százalékot, a második helyen Dan Barna állt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 147
szavazógép
2019-11-11: Máról holnapra - Farkas Réka:

A meglepetés elmaradt

Amilyen lagymatag, unalmas volt a kampány, olyan izgalmasra sikeredett az államelnök-választás első fordulójának eredményvárója. Már kora estétől hatalmas meglepetésről beszéltek a hírtévék, igaz, rendkívül sejtelmesen, nehogy büntetéssel fűszerezze örömüket vagy bánatukat az audiovizuális tanács.
2019-11-11: Pénz, piac, vállalkozás - :

Tovább növekszik a magyarországi e-kereskedelem teljesítménye /X/

A magyar e-kereskedelem növekedése az idei év első felében mintegy 16,4% volt, ami lényegesen magasabb a kontinens átlagánál. Habár a növekedési ütem kisebb mértékű lassulást jelent az előző évekhez képest, a mostani teljesítmény kifejezetten figyelemreméltó. Mutatjuk, miért…