II. Rákóczi Ferenc szabadságharca és a székelyek címmel szervezett pénteken konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) csíkszeredai fiókja A magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat részeként Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen.
A zene szárnyán röppenjünk vissza Rákóczi korába – mondta megnyitójában Balázs Lajos, az EME csíkszeredai fiókjának elnöke, majd Both Béla, a helybeli Nagy István Művészeti Líceum tanára tárogatón, a csíkcsicsói kamarazenekar tagjai klarinéton adtak elő kuruc dalokat. Balázs Lajos elmondta: a konferencia eszmeiségének gyökere a Székelyföld, haszonélvezője a magyar nemzet. Az előadásokból jövőre tanulmánykötetet jelentetnek meg.
A főtámogató Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa nevében Tóth László főkonzul emlékeztetett, a Magyar Országgyűlés 2018. november 27-én egyhangúlag megszavazott határozatával a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította, erdélyi fejdelemmé választásának 315. évfordulója előtt tisztelegve. Rákóczi személye szimbóluma annak a szellemiségnek, amely képes egy magasabb célnak, ügynek alárendelni az életet, képes áldozatot hozni, képes összefogni.
Az egyetem nevében a konferenciát köszöntötte Telegdy Balázs kari kancellár.
A konferencián Tamási Zsolt József, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója II. Rákóczi Ferenc és Marosvásárhely, Garda Dezső Kálmán, az EME gyergyói fiókegyesületének elnöke A gyergyóiak és a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc, a nemrég Bernády György-plakettel és a székelyföldi Orbán Balázs-díjjal kitüntetett Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja Marosszékiek Rákóczi táborában címmel tartott előadást. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja a Rákóczi fejedelmek címerhasználatáról értekezett. A nemrég a Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjával kitüntetett Halász Péter, Magyarországról Gyimesközéplokra áttelepedett csángókutató Rákóczi szabadságharcának moldvai kapcsolatait taglalta. Harangozó Imre újkígyósi néprajzkutató előadásának címe Rákóczi alakja a néphagyományban, különös tekintettel az erdélyi szálakra. Nemes Gyula marosvásárhelyi történész II. Rákóczi Ferenc két Marosszékhez kötődő hadnagyát, Bercsényi Lászlót és Petki Dávidot mutatta be. Csörsz Rumen István, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Irodalomtudományi Intézetének munkatársa a Rákóczi-nóta rejtett és nyilvános történetéről értekezett, előadását zenei keretbe szőve.
Balassa Zoltán kassai újságíró, helytörténész lekéste a vonatcsatlakozást, nem érkezett meg a konferenciára, de telefonon üzent. Előadása II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak 1906-ban Kassára való hazahozatalát taglalta volna. Balassa Zoltán a főszervező Balázs Lajos lelkére kötötte: a konferencián mondja el, hogy a szlovák katolikus érsek kikelt II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai földi maradványainak ottléte ellen, azt mondta, azokat vessék át a határon Magyarországra, vagy vessék, ahova akarják, a kassai Szent Erzsébet-főszékesegyház altemplomában az a nyughely őt illeti meg.
Madarasi István
.jpg)
