Nagy Zsolt immár másfél évtizede foglalkozik szenvedélybetegekkel, és mint azt előadása végén a fiatalok érdeklődésére elmondta, húsz évig maga is alkohol- és gyógyszerfüggő volt. Tizenkilenc éve azonban tiszta, újjáépítette az életét.

Kiemelte, a függőségből senki nem gyógyulhat ki egymaga, szakemberek segítségével azonban jó és tartós eredmény érhető el akkor, ha tartózkodik a dependenciát kiváltó szertől. Fiatal hallgatóinak főként a digitális eszközök, a mobiltelefon és az online felületek használata nyomán fellépő problémákról és kockázatokról beszélt.

Mint kifejtette, a Z generáció – az 1995. után születettek nemzedéke – számára mindennapi valóság és tapasztalat ezen eszközök használata, s mint az rögtönzött felméréséből kiderült, hallgatóságának zöme 12–13 éves korában kapta első mobiltelefonját, a teremben ülők kizárólag okos készülékek tulajdonosai. Megjegyezte, az emberiség általunk ismert eddigi története során első ízben fordul elő, hogy egy idősebb nemzedék a fiatalabbaktól tanul, jelen esetben a digitális eszközök használatát, azaz megfordult a szocializáció iránya. Úgy vélte, hallgatói számára a jövő évtizedek kulcsfontosságú feladata, hogy megfelelő értékek mentén, felelősen használják ezeket.

Beszélt arról is, hogy felmérések szerint a Z generáció fiataljai meglehetősen keveset olvasnak, inkább a képernyő előtt, az online felületeken, közösségi oldalakon időznek. Utóbbi komoly feszültségforrás, a másokkal való állandó összehasonlítás lehetőségét jelenti, „mindenkinek a kirakat arcát látjuk” – fogalmazott a szakember, s ez bizony gyakran kisebbségi érzést kelt a felhasználókban. Ebben a virtuális térben mi vagyunk a termék, amit mások értékelnek, s döntő impulzusok érik személyiségünket, amikor mások láttamozzák, díjazzák vagy elmarasztalják az általunk megosztott tartalmakat – mutatott rá. Gyakori jelenség az online zaklatás is, egy Nagy Zsolt által idézett tanulmány szerint a tinédzserek 20–30 százalékát már érte hasonló. Úgy vélte, erős kockázati helyzetekbe hozzuk magunkat azáltal, hogy jelen vagyunk az online felületeken, ez ugyanis számtalan támadásra ad lehetőséget. Erős, kapcsolódó jelenség az a félelem is, hogy valamiről lemaradunk, ha nem nézzük meg elektronikus postafiókunkat, ha nem görgetünk végig a Facebookon.

Szó esett egy másik felmérésről is, mely azt igazolta, az online felületeken töltött idő rányomja bélyegét a közösségi kapcsolatokra, komoly lelki problémákhoz vezet. A bevont fiatalok esetében nagymértékben csökkent a szülőkkel, barátokkal töltött idő, felerősödött a magányosság, az alkalmatlanság, az örömtelenség érzése, illetve megnőtt a depressziós esetek száma. Elhangzott az is, a digitális éra eszközei ugyanúgy addiktíven hatnak, mint a tiltott szerek vagy az alkohol. Nagy Zsolt kiemelte, kritikus életkorban használ erős függőséget okozó eszközöket a fiatalság, s ezek csak átmeneti megkönnyebbülést hoznak akkor, amikor értéktelennek, alkalmatlannak, kirekesztettnek érzik magukat, azonban nem tanítják meg nekik a megküzdés lehetőségeit. Gond, hogy nem emberek felé fordulnak, hanem eszközök után nyúlnak.

Beszélt arról is, hogy arctalanul, személytelenül, esetleg hamis identitás mögé bújva bátrabbak leszünk, s talán olyan cselekedetekre is elszánjuk magunkat, melyeket személyesen nem tennénk meg. Nemzedéki tünet a türelmetlenség is, ebben a mesterségesen felgyorsított világban mindent azonnal akarunk, pedig az élethez idő és energiabefektetés szükséges, valós munka nélkül pedig nincs eredmény – szögezte le. Az élet nagy ajándéka azonban, hogy magunk dönthetjük el, mi érdemes arra, hogy időt, energiát áldozzunk rá, s ezt már tinédzser korban ajánlatos fontolóra venni. Álláspontja szerint, ami az életben valóban fontos, az a szerelem, a kapcsolatok szülőkkel és barátokkal, a siker, „azzal az érzéssel élni, hogy értelme és értéke van az életemnek” – szögezte le. Tartalmas előadását követően a diákok üzenetben megfogalmazott kérdéseire is válaszolt, s az általa legszebbnek ítélt felvetés kapcsán – hogyan éljünk boldog életet? – azt ajánlotta fiatal hallgatóinak: mindig és minden helyzetben legyenek önmaguk, akkor is, ha fájdalmas, kényelmetlen vagy konfliktusos, mert ezek a helyzetek minden esetben megerősítenek.