Házigazdaként Bedő Zoltán közíró köszöntötte a vendégeket. A Cey-Bert Róbert Gyula könyveit megjelentető Püski Kiadóról Püski István beszélt. Elmondta, apja, Püski Sándor 1939-ben alapította azt családi vállalkozásként Magyar Élet Kiadó néven. 1950-ben államosították, de 1971-ben az Amerikai Egyesült Államokban újraindították. Továbbra is családi vállalkozásként működik, ő meg két fia irányítja, a szellemiség megmaradt: nemzeti írók kiadója. Szívesen jönnek Székelyföldre, mert, amint fogalmazott, a székelység sokkal inkább őrzi a nemzetet, mint az otthoni magyarság.

Cey-Bert Róbert Gyula elmondta, A szabadságharcos című könyve az ő ’56-os története – melyet tömören elmesélt – fikcióval kiegészítve. A forradalom hírére Kaposvárról felment Budapestre, egy kollégiumban szállt meg, ott székelyföldi ifjakkal jött össze. Velük együtt harcolt október 26-a és 28-a között. Három kemény nap volt, melynek lelkiségét egyetlen korábban megjelent könyv sem adta vissza, ezért írta meg a könyvét. Csodálatos érzés volt, amikor mindenki spontánul cselekedett, nem volt parancsnokuk, őket a hazaszeretet fűtötte. Euforikus érzés volt, amikor azt hitték, győztek. Egy hétig tartott, amikor az emberekből kiveszett a rosszaság, egymást segítették. Aztán következett egy kemény hét, amikor támadtak az oroszok. Utána menekülnie kellett, előbb Ausztriába ment, majd Svájcba. ’56-os harcát külföldön is folytatta, s abban a szellemben él mai napig – mondotta az író.

Ezért írta meg A Székely Hadosztály című könyvét is. Úgy véli, a magyar történelem legnagyobb veresége nem Muhinál, nem Mohácsnál történt, hanem 1918. október 31-én Budapesten az őszirózsás puccs volt az. Akkor ugyanis Károlyi Mihály, Jászi Oszkár és Linder Béla – utóbbi szerb titkos ügynök, mondta – lefegyverezte a magyar hadsereget, s akadálymentesen érkezhettek területi igényeikkel a szomszédok északról, keletről és délről egyaránt. És bekövetkezett az a szégyen, hogy megtiltotta a magyar kormány Kolozsvár védelmét, a román hadsereg meg 1918. december 24-én bevonult Erdély fővárosába. Az író ecsetelte a Székely Hadosztály megalakulását, harcait. A hadosztály egy része letette a fegyvert, a tiszteket Brassóba internálták. Másik része a vörösek mellé állt, a magyar hazát akarták védeni a csehek ellen. Fontos szerepük volt Felvidék felszabadításában. A Székely Hadosztály példája a magyar történelemben egyedülálló, azért is kapcsolta össze a két szabadságharcot – mondotta az író. A Magyar Királyság alakulatai közül egyedül a székelyek harcoltak a betörők ellen. Erre minden székelynek büszkének kell lennie.

Bennük volt a hit Istenben, nemzetben, családban. Aki elveszti hitét, az veszít. Meg kell tartani a magyarságban való hitet – zárta szavait Cey-Bert Róbert Gyula. A bemutató végén Bedő Zoltán bejátszotta a Székely Hadosztály indulóját Cseh Tamás előadásában.