Nem volt könnyű haladni, sőt egyre nehezebb volt a régi településfejlesztési politika ösvényein, de hogy az elkövetkezőkben milyen változásokra számíthatunk, azt is nehéz most megmondani – derült ki a Berde József polgármesterrel folytatott beszélgetésből, aki Gidófalva község: a névadó település, valamint Angyalos és még két ikerfalu, Étfalvazoltán és Fotosmartonos gondjait rendezi. Kíváncsian várja, hoz-e valami könnyítést az egyre gyorsabban közeledő új esztendő.
Épül az infrastruktúra
– Haladtunk az infrastrukturális beruházásokkal – számolt be érdeklődésünkre Berde József polgármester. – A hat település ivóvize az étfalvazoltáni tisztítóállomástól eljut minden településre. A tisztítót bérbe adtuk az azt működtető sepsiszentgyörgyi cégnek, s mi is tagja vagyunk az Aquacov Egyesületnek. Ez már így működik jó pár éve, az ivóvízellátással egyelőre nincsen gondunk. Jelenleg a szennyvízcsatorna-hálózat befejezésén dolgozunk. Helyi fejlesztési alapból megépült a fotosmartonosi vezeték is, ezt sikerült összekötni azzal a Gidófalva és Angyalos közötti műút szélére már lefektetett vezetékkel, amely Angyalost köti össze a gidófalvi derítőállomással.
A községközpont felől lefektetett vezeték csak Angyalos bejáratáig tart, ezt szeretnénk folytatni a falu belterületén. Sajnos, erre nem rendelkezünk anyagiakkal, elkészítettük a megvalósíthatósági előtanulmányt, és várjuk az első kiírást, amelyre pályázni tudnánk. Az infrastruktúra része a modern úthálózat is. Ennek hiányzó szakaszaira pályáztunk a vidékfejlesztési programban évekkel ezelőtt. Erre a Valdek volt a nyertes cég, a munkálat előkészítésének egy részét meg is kezdte, de a közbejött pénzügyi változások miatt időlegesen leállt. A kivitelezéshez szükséges önrészünk és engedélyünk megvan, megtettük a lépéseket a kormánynál a pénzügyi folytonosság érdekében. A 9 kilométer összhosszúságú aszfaltszőnyegben benne van egy 1,1 km szakasz Gidófalva északi kijáratától a fotosi vasúti sorompóig, a gidófalvi Belső utca, a Gidófalva és Fotos közötti útszakasz Fotos felső kijáratáig, Étfalván és Zoltánban egy-egy belső utca. Ha a megkezdett munkát a kormány kifizeti, a kivitelező folytatni fogja az aszfaltozást. A megyei tanácstól célirányos pénzösszeget kaptunk a község aszfaltos útja javítására. Ebből az összegből sikerült 600 méteren a régi és megviselt aszfaltrétegre ráönteni az újat a község központja és annak északi kijárata között.
Elkészült az angyalosi ravatalozó
– Igyekeztünk eleget tenni annak az uniós elvárásnak, hogy ravatalozót építsünk minden településünkön. A gidófalvi és fotosmartonosi után tavaly megkezdtük saját erőből az angyalosi ravatalozót, amelyet a nyáron avattunk fel.
Angyalos ravatalozója
Tulajdonjoga az önkormányzaté marad, de használatra átadjuk a falu református egyházának. Ezt kellene követnie Étfalvazoltán ravatalozójának, melynek helyszíne dolgában az ottani egyházközséggel nem tudtunk közös nevezőre jutni. Más helyet kellett keresnünk községi tulajdonban levő területen. A döntés szerint egy központi helyre építjük fel, ahova mi régebb gyermekparkot terveztünk. Sajnos, erre egy külön dokumentációt kell készíttetni, amelyet a hely régészeti kutatása előzne meg, s ez időveszteséghez vezet. Ha az engedélyeket kézhez kapjuk, csak az időjárás akadályozhat meg abban, hogy megkezdhessék a munkálatokat.
Étfalvazoltánban tett látogatásunk idején teljes gőzzel épült a település önkéntes csapatának az új szertára, ugyanis a régi épület visszakerült magántulajdonba. A munkálat felénél tartanak, a kivitelező a sepsiszentgyörgyi Consilcom Kft. A cég vezető-tulajdonosa, Hankó Ernő elmondta, hogy a leendő épület harmonikusan illeszkedik majd a közeli, újnak mondható építészeti környezetbe.
Tűzoltó szertár épül Étfalván
A telken, ahol a szertár épül, az ikertelepülés nemrég emelt korszerű kultúrotthona áll, mellette a környék tekekedvelőinek gyakorta látogatott, felújított tekepályája, s vele egybeépült egy téli játékpartik, de más rendezvények szervezésére is alkalmas helyiség is.
Fotosmartonosban a volt iskolaépület udvarán évekkel ezelőtt részlegesen felújították a többrendeltetésű közösségi házat, de a munkát pénzalapok hiánya miatt félbe kellett hagyni. Ennek befejezésére pályázott a községvezetés, és ha kézbe kapják az engedélyt, legalább a tél beálltáig szándékukban áll bekötni oda az ivóvizet és a szennyvízhálózatot. Csak ekkor álmodhatnak arról a fotosmartonosiak, hogy hetente legalább egy alkalommal ebben az épületben működhessen a családorvosi rendelés.
A jövő évi elképzelések felől érdeklődve tudtuk meg, hogy rendezné a községvezetés az önkormányzat székháza előtti teret, amelyen a gidófalvi hősök emlékműve áll a két világháború áldozatainak névsorával. Ugyancsak a 2020-as esztendőben keresne lehetőséget a községvezetés arra, hogy használható művelődési otthont teremtsen Angyalos lakóinak. A jelenlegi kultúrház a református egyházközség tulajdona, és javíthatatlan állapotba került. Új építéséhez jelentős összeg kell, ami pályázat nélkül nem lehetséges. Az építkezés idejére pedig bérbe kellene venni az egyháztól a területet ideiglenes használatra.
Telekkönyveztetik az utcákat
Gidófalva minden utcáját felmérték a telekkönyveztetéshez, a felmérést a többi településen folytatják. Fontos lett volna telekkönyveztetni azt az útszakaszt is, amely Sepsimartonost köti össze a Gidófalva és Angyalos közötti megyei műúttal. Ez főleg Fotosmartonos fejlesztése érdekében lett volna fontos. Sajnos, a bekötőút magántulajdonban levő földparcellákon épült meg, melynek korszerűsítése csak a tulajdonjog végleges törvényes tisztázása után lenne lehetséges, s így – a késedelem miatt – kimaradt a jelenlegi korszerűsítési programból.
A községközpontban 260 métert kitevő utcaszakaszokon, ahol új házak épültek, épülnek, bővíteni kell az ivóvíz-, villany- és szennyvízhálózatot. Erre a községi önkormányzat vállalkozik saját forrásaiból. Hamarosan megkezdik a munkálatokat. Hasonló közműhosszabbításokra lesz még szükség Zoltánból a nemzeti műút felé tartó bekötőút mentén.
Jó hír fogadott Gidófalván: az önkormányzat visszakapott 27 hektár községi tulajdonban levő erdőterületet a Besenyő-patakra lejtő Bálvány nevű erdőrészen. Megkezdték az egészségügyi vágást, amiből 600 méter tűzifa jött ki, és olyan épületfa, amiből a helybeliek vásárolhatnak. Ennek egy részéből fűrészáru készülne, s abból asztalok-padok a kultúrotthonokba. Ettől az évtől nem kell pénzt költenie tűzifára sem a maga, sem az iskola számára a polgármesteri hivatalnak.
Martonosi Világlátó
A régiek tudták, hogy szélvédett helyre kell telepedni – jegyeztük a martonosiak véleményét. Mindkét település patakocska árkában húzódott meg, és a két völgy közötti tetőre építettek őseink maguknak templomot. Ez a Világlátó, merthogy tiszta időben szépen kibontakozik innen Szépmező, a Kárpát-kanyar vidéke.
Fotosmartonos ikerfalu történetével mintha adósok lennénk. Tudtunkkal nem született múltjáról és értékeiről nyomtatott könyv, akár egy egyszerű falufüzet sem, pedig a lepergett évszázadokban sok érték, adat és érdekesség kapcsolódott a nevéhez. A két falu 1899-ben egyesült Fotosmartonos név alatt. Fotosból kőeszközök, kőbalták és az erősdi műveltség nyomai kerültek felszínre. Templomát 1821-ben építette a gyülekezet. A templomkertben 1998-ban emeltek emlékművet az 1848–49-es szabadságharc és a két világháború hőseinek. Itt él és alkot ma is Imreh Ferenc asztalos, népi faragómester, a monumentális székely kapuk készítője. Fotosból származik a Berde család egyik ága. Itt ringatták bölcsőjét Berde Sándor (1856–1894) református teológiai tanárnak, egyházi írónak, a neves írónő, Berde Mária (1889–1949) és a festőművész, néprajzi író Berde Amál (1886–1976) édesapjának. Itt telepedett meg a Balássy család is: Balássy Gyula (1856–1920) a falu tanítója volt, Benedek Elek barátja és levelező társa. Lánya, Balássy Mária (1900–1994) tanítónő az árapataki keresztszemesek kiváló ismerőjének, Csulak Magdának a gyűjtőtársa, Benedek Flóra levelező partnere. Ennek a falucskának volt a szülöttje a kevésbé ismert Porzsolt Benjámin (1816–1865) jogász, teológus és közíró is.
Megújult az ikerfalu temploma
Egy rövidebb falufüzet szükségességéről, Berde Sándor jeles teológus emlékének megidézéséről és megörökítésének időszerűségéről a település jelenlegi református lelkipásztorával, Nagy Jánossal beszélgettünk. Teológiát végzett feleségével a Hunyad megyei magyar szórványból jött haza szülőföldjére, és 15 esztendei hidvégi szolgálat után pásztorolja az ikerfalu híveit, akik nagy szeretettel, felújított-korszerűsített lelkészi lakással fogadták.
– Sikernek könyvelhetem el, hogy kívül-belül felújítottuk a templomot és a harangtornyot. Nemrég zajlott le az esperesi vizitáció, ami fontos esemény az eklézsia életében. Munka mindig van és lesz. Az elkövetkezőkben a parókiához tartozó gyümölcsöskert kerítését fogjuk önerőből kicserélni, az ahhoz szükséges építőanyag már rendelkezésünkre áll – mondotta érdeklődésünkre a lelkész.
Híressé lett a martonosi itóka
A martonosi parókia kertjében termett alma levét már a lelkipásztori lakon volt alkalmunk megízlelni. A települést az utóbbi években az Elekes testvérek által működtető Aranyalma présház tette ismertté, ahol – most, amikor még sok helyen a fákon csüngenek a maradék téli almák – állandó jelleggel nyitva a kapu.
– A mai ember lassan rájött arra, hogy valamiképpen a saját maga és családja, közeli rokonai és barátai javára fordítsa vissza termesztett gyümölcseinek életerőt adó hozadékát. Akkor elégedett, ha saját gyümölcseinek-zöldségeinek vitaminban és más hasznos összetevőkben gazdag eredménye kerülhet asztalára. Jelenleg a legkeresettebb az almából, sárgarépából, céklából, zellerből és kevés tormából eredeti recept szerint készült zöldség- és gyümölcslevünk – tájékoztatott Elekes Botond. – Mindig újítunk-változtatunk jobb és jobb irányba. Jelenleg olyan gépi felszerelések érkezését várjuk, amelyek segítségével megpróbáljuk értékesíteni a közeljövőben a mifelénk termő csonthéjasokban rejlő tápanyagokat egy speciális recept szerint – osztotta meg velünk fejlesztési tervüket.