Mózes László
Egyik elnökjelölt sem kérte az RMDSZ vagy a magyar közösség támogatását az elmúlt három napban, így azt javasolják a választóknak, menjenek el szavazni és döntsenek józan eszük, lelkiismeretük szerint – mondotta tegnap délután Kelemen Hunor, miután Kolozsváron a Szövetségi Állandó Tanács tagjaival tanácskoztak az államfőválasztás második fordulójáról. „Mi a saját választóink bölcsességében bízunk” – tette hozzá az RMDSZ elnöke, korábbi államfőjelöltje, megjegyezve, hogy mint mindig, most is fontosnak tartja a szavazáson való részvételt, ám ő maga egyetlen jelöltről sem beszél, a szövetség egyiküknek sem kampányol.
Egy „megválaszolhatatlan” kérdésről szólva pedig azt mondta, ő maga is elmegy választani, okosan próbál dönteni, s összes elégedetlensége és mérge ellenére az Európai Néppárthoz tartozó jelöltre üti a pecsétet.
Várható volt ez az álláspont, hiszen az RMDSZ számára mind Klaus Iohannis, mind Viorica Dăncilă nehezen vállalható jelölt. Annak ellenére, hogy a szociáldemokrata politikust nem jellemzi magyarellenes megnyilvánulás, ellentétben a nála jóval esélyesebb liberális jelölttel, aki következetesen kitart a kommunizmusból átmentett álláspontja mellett, miszerint Romániában a kisebbségi kérdést egyszer s mindenkorra példásan megoldották. Bizonyára a két elnökjelölt is tudja, számukra előnyösebb, ha nem büszkélkednek a romániai magyar közösség három-négy százalékos támogatásával, mert nacionalista ostorcsapások miatt ennél jóval többet veszíthetnek. Persze ez elmebajos állapot, beteges gondolkodásra vall és sehova sem vezető utat jelent, ám a rendszerváltás harmincadik évfordulójának előestéjén ez tényszerű állapot. Úgymond magyar- vagy kisebbségbarát politikát hirdetni és művelni, ha nem is egyenértékű a bukással, népszerűséget sem szavatol. Igaz, e kérdéskörben az érdekvédelmi szövetség is vétkes: a szociáldemokraták korábbi támogatását számos jobb indulatú román nemzetiségű nem tudta lenyelni. Vélhetően ezt a rossz megítélést is próbálta mérsékelni államfőválasztási kampányával Kelemen Hunor, ugyanis zászlajára tűzött több, a román közösséget is foglalkoztató témát.
Az elnökválasztás második fordulójában szinte kizárt, hogy akkora versengés alakuljon ki a két jelölt között, hogy a magyar közösség szavazatán múljon, ki költözhet be öt évre a Cotroceni-palotába. A szövetség álláspontja ezért is racionális, hiszen maguk a szociáldemokraták is inkább szabadulnának jelöltjüktől, mintsem megkoronáznák, a hivatalban lévő elnököt pedig nemhogy a magyar közösség szavazatai nem érdeklik, a viselkedését kifogásoló román nemzetiségűek százezreivel sem törődik. A második fordulónál fontosabb viszont a közép- és hosszú távú kisebbségpolitika: e téren csak úgy lehet továbblépni, ha nem kizárólag saját közösségi gondjainkra keresünk megoldást, hanem a romániai társadalom egészét foglalkoztató nehézségekre is. Hiszen minden kisebbségi probléma a többség téves, idejét és értelmét vesztett szemléletében gyökerezik.
.jpg)
