Az érvényes szavazatok 3,87 százalékát szerezte meg az elnökválasztás első fordulójában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – derült ki a szavazás hivatalos végeredményéből, amelyet tegnap ismertetett a központi választási bizottság. A magyar jelölt ezúttal 357 014 szavazatot kapott.
A legutóbbi, 2014-es elnökválasztáson Kelemen Hunor 329 727 szavazatot kapott, ami az érvényes voksok 3,47 százalékát tette ki. Akkor az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) is volt államfőjelöltje Szilágyi Zsolt személyében, akire 53 146-an szavaztak (0,56 százalék). A szavazatarányt tekintve Kelemen Hunor mostani eredménye 2009-es 3,84 százalékos teljesítményét is felülmúlja, bár számszerűen elmarad az akkori 373 764 vokstól, tíz évvel ezelőtt ugyanis jóval magasabb volt a részvétel. Az idén minden korábbinál alacsonyabb, 51,2 százalékos volt a részvétel az elnökválasztáson, annak ellenére, hogy a külföldön leadott szavazatok száma (675 276) rekordot döntött.
A magyarlakta megyékben – a két korábbi elnökválasztáshoz hasonlóan – a részvétel még az országos átlagtól is jelentősen elmaradt. Az RMDSZ addig tudta a lakosság mintegy 6,5 százalékát kitevő magyarságot számarányához közelítő arányban mozgósítani a romániai elnökválasztásokon, amíg azokat egyszerre rendezték meg a magyar érdekképviselet szempontjából sokkal nagyobb jelentőséggel bíró parlamenti választásokkal.
Az idei elnökválasztás első fordulójának rangsorán a végleges eredmények nem változtattak: a második mandátumra pályázó Klaus Iohannis államfő, a frissen kormányra került NLP jelöltje az érvényes voksok 37,82 százalékával az első helyen áll, az SZDP jelöltje pedig, Viorica Dăncilă volt miniszterelnök 22,26 százalékkal a második. Kettejük közül választják meg Románia elnökét a következő öt évre az elnökválasztás második fordulójában, amelyre november 24-én kerül sor, illetve a diaszpórában már 22-étől. Dan Barna, az MRSZ elnöke az első fordulóban leadott szavazatok 15,02 százalékával harmadik, őt Mircea Diaconu színművész követi 8,85, Theodor Paleologu, az NMP elnökjelöltje pedig 5,72 százalékkal.
A második fordulóban Klaus Iohannis tűnik esélyesnek, versenytársai közül többen is közölték már, hogy rá fognak szavazni. Erre buzdította pártjának tagjait és szimpatizánsait Dan Barna és Theodor Paleologu is. Mircea Diaconu és az ő jelöltségét támogató két kis párt vezetői, Victor Ponta és Călin Popescu Tăriceanu közölték, hogy egyik versenyben maradt jelölt sem nyerte el a tetszésüket, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig a választóira bízta a döntést, de elárulta, hogy ő maga Iohannisra fog pecsételni.
Tőkés érvénytelen szavazásra biztat
A romániai elnökválasztás második fordulóján való részvételre, de a szavazólap érvénytelenítésére biztatta szimpatizánsait Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnapi, Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján.
Tőkés László úgy véli: élni kell a választás jogával, de jelezni is kell, hogy sem Klaus Iohannis, sem Viorica Dăncilă nem érdemli meg a magyarok támogatását. Az EMNT elnöke egyébként az RMDSZ-jelölt kampányával sem elégedett: úgy látja, hogy neki sem volt igazi üzenete a magyar választók felé. Kelemen Hunor beérte a Respekt jelszóval, de nem hangoztatta a magyarság sérelmeit, például a magyar nyelvű orvosképzés elsorvasztását, az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos provokációkat, valamint a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán ügyét – mondta Tőkés, aki szerint emiatt éppen a magyar választók iránti tisztelet hiányzott az RMDSZ-elnök választási kampányából.
Az EMNT elnöke bírálta „az RMDSZ sikerpropagandáját”, és kijelentette: a 6,5 százalékos romániai magyarság elnökjelöltjének 4 százalékot megközelítő választási eredménye nem a magyar közösség erejét mutatja, hanem kizárólag az RMDSZ politikai pozícióját hivatott erősíteni, és ha nem történik irányváltás, az erdélyi magyarság politikai szervezetei nem lehetnek sikeresek a jövő évi önkormányzati, majd parlamenti választásokon.
Megemlékeznek a temesvári népfelkelésről
A nagyváradi sajtótájékoztatón Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: valamennyi romániai parlamenti pártnak levelet küldtek, amelyben azt kérik, hogy a parlament fogadjon el ünnepi nyilatkozatot a romániai rendszerváltozást elindító temesvári népfelkelés 30. évfordulójára. Megjegyezte, hogy az EMNT háromnapos rendezvénysorozattal készül megünnepelni az évfordulót Temesváron, és november 29-én ugyanott tartják a hatodik román–magyar konferenciát is, amelyen a Románián belüli román–magyar kapcsolatok elmúlt harminc évét kívánják áttekinteni.
Tőkés László sajnálatosnak nevezte, hogy „egyoldalú a szerelem”, csak magyarok szervezik a román–magyar konferenciákat, a román társadalom még nem ismerte fel a román–magyar viszony rendezésének fontosságát. Meglátása szerint az erdélyi magyarság ügyét nem szabad pártpolitikai kérdéssé alacsonyítani, hanem úgy kellene vele foglalkozni, mint a palesztin vagy az északír kérdéssel – mondotta, és hozzátette: egyedül az autonómia biztosítja a közösség megmaradását, ezért az EMNT nem mond le az autonómiáért folytatott harcról.
