Csernátonban még ereszt a cefre

2008. szeptember 18., csütörtök, Faluvilág

A legtöbb háromszéki pálinkafőző ajtaján ott a lakat. Egyrészt, mert évek óta gyenge a gyümölcstermés, másrészt, mert az uniós normák bevezetése után sokan végleg bezártak, mások a luxusadó miatt mondtak le a pálinkafőzésről. A törvény azonban előírja, hogy egyénileg bárki építhet otthon főzdét. No de kinek van arra pénze, kinek van annyi cefréje? — kérdik. Esetleg annak, aki kiterjedt gyümölcsösökkel rendelkezik, vagy pénzért tud annyi gyümölcsöt vásárolni az ország más területeiről, mondjuk, a Regátból.

Csernátonban két pálinkafőző van: ,,az alsó nem működik" — mondták —, a felsőhöz néztünk hát be. Nem kellett kopogtatni, ajtajában ült a tulajdonos édesapja, a 88. évét taposó id. Máté Gerő (képünk), aki negyedszázada foglalkozik pálinkafőzéssel, s elmondása szerint ő működtette hosszú ideig a csernátoni Csonka torony alatti malom régi épületében lévő főzdét. (Orbán Balázs nevezte Ika várának a zömtornyot, a helybeliek most is Csonkavár néven emlegetik.)

— Én innen egy dobásra, a Csonkavár alatt főztem a pálinkát, de az az épület nem a miénk volt, árendát kellett fizetnünk. Itt a tanács segítségével megszereztük a helyet, magunkra írattuk, ide építettük ezt a főzdét — meséli Gerő bátyánk. — Hidat kellett építenünk ide, hogy könnyebben lehessen átjárni, itt a patak, ennek a jó hideg vizével könnyen lehet hűteni a felszerelést.

A történelmi vár nagyon közel, ott a csernátoni önkormányzat tábora, festői helyen, a Nagypatak bal oldalán. Gerő bácsi hangsúlyozta ezt, jelezve, hogy mint különleges turisztikai érdekességet nyugodtan említhetjük. Az aprómunkások elmondták, nagyon járja a környéket a medve: ,,Tegnap is itt zergetett szemben az erdőben."

— Honnan tudják, hogy medve volt?

— Késő éjjel ember nem járja a setét erdőt!

— Mi rotyog most a kazánban? Milyen gondot okozott az új ,,pálinkatörvény"?

— Most almacefre van benne, de keverték körtével. A kettő megy együtt — felelte az öreg mester. — Van még cefréje a faluban annak, aki tudja, hogy kell azt tárolni. A törvényt pedig azért hozzák, hogy tartsuk be! Mi felírjuk egy füzetbe, kinek mennyi a cefréje, felbecsüljük, mennyi idő alatt lehet lefőzni, s kérjük a vámosokat, mert most ők rendezik, ők nyitnak és zárnak, hogy nyissanak ki. Kinyitnak, mi főzünk, s ha lejárt az idő, megállunk. Ha ismét gyűl cefre, ismét kérjük az engedélyt. No, így megy. Na... kóstolja meg, milyen ez a vegyes pálinka, 88 esztendőssel rég nem koccintott! A szilva éget, az alma szelídebb. Az az ember, aki megissza, nem az, aki fél tőle!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 471
szavazógép
2008-09-18: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Díszes falukapu, borvízcsorgó (Nagybacon)

Nagybacon községközpont a szokásos községi falunapok helyett nemzeti ünnepeinket s a településhez kapcsolódó történelmi és jeles eseményeket szokta megülni. Ebben az esztendőben lesz 130 éve annak, hogy hivatalosan is egyesült az erdővidéki nagyközség Bacon vizén inneni és túli része, mely bár egy települést alkotott, külön esperességhez, a Sepsi-, majd pedig az Udvarhelyszéki Telegdihez tartozott. Így viselte aztán hosszú időn át a Sepsi-Bacon, majd a Telegdi-Bacon nevet a mai község két része.
2008-09-18: Sport - Bogdán László:

Tolsztoj és a Kaukázus

Nemrég ünnepelhette a világ Lev Tolsztoj születésének száznyolcvanadik évfordulóját. Megállapítható: népszerűsége töretlen, a világ egyik legismertebb, legtöbb nyelvre fordított írója, regényei (Háború és béke, Anna Karenina, Feltámadás), kisregényei és elbeszélései (Iván Iljics halála, Polikuska, Gazda és cseléd, A hamis szelvény, Kreutzer-szonáta, Az ördög) változatlanul népszerűek. A kaukázusi háborúk fontos helyet foglal az orosz irodalomban, Lermontovtól és Puskintól Tolsztojig, majd a huszadik század egyik nagy orosz prózaírójának, Bulat Okudzsavának a regényeiig.