A magyar nyelv napja (nov. 13.) alkalmából Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ és az Igen, tessék Egyesület az anyanyelvhasználatot gyakorlati oldalról megközelítő előadókat hívott meg, akik gazdaságszociológiáról, gazdasági etnicitásról, többnyelvű vállalkozásokról és nyelvstratégiáról beszéltek. Csata Zsombor például rámutatott, hogy miközben Erdélyben a magyarok aránya körülbelül 19 százalék, addig a munkahelyeink ennél jóval „magyarabbak”, gazdasági döntéseinket – például azt, hogy melyik cégnél vállalunk munkát – ugyanis etnikai, nyelvi „feltételeink” is befolyásolják. Aki kevésbé beszél jól románul, az inkább magyar cégeknél igyekszik elhelyezkedni. Ráadásul Erdélyben „növekvő párhuzamosság” figyelhető meg a csökkenő romántudás és amiatt, hogy a magyar üzletemberek elsősorban a tömbmagyar területeken igyekeznek vállalkozást indítani. A magyar gazdasági szereplők azonban előbb-utóbb kénytelenek belátni, hogy a túlélés és a jóval nagyobb profit érdekében muszáj nyitni a nagyobb román piac felé is, így a többnyelvűség az üzleti kommunikációban, a marketingben és a munkahelyen is elkerülhetetlen lesz. A vegyes munkahelyen dolgozó magyarok kb. 300 lejjel keresnek többet átlagosan, mint a színmagyar cégek alkalmazottjai, a vegyes cégek ugyanis nagyobb profitot termelnek, mert románok és magyarok egyaránt vásárolnak tőlük. Persze a kellemetlenségek olykor elkerülhetetlenek, mindenkit zavar, ha ki kell lépnie az anyanyelve jelentette komfortzónából, és esetleg románul kell beszélni az új kollégával, a román kollégát meg sokszor az zavarja, hogy a magyarok egymás között anyanyelvükön tereferélnek, amit ő nem ért. Egynyelvű közegben dolgozni azonban komfortosabb, sok erdélyi magyar IT-s van, aki az átlagosan 6000 lejes fizetése mellett könnyedén lemond 300-ról. Bethlendi András kisebbségjogász szerint vállalnunk kell nyelvi, etnikai identitásunkat, meg kell védenünk a jogainkat, de nyitnunk kell a románok felé is, mert tetszik, nem tetszik, itt élünk velük együtt. Csata Zsombor szerint éppen ezért kezeljük méltatlanul a vegyes házasságban élő magyarokat, akiket megbélyegzünk, lenézünk, hiszen elindultak az asszimiláció útján, holott ők azok, akik a leghatékonyabban töltik be a hídszerepet a repedezett társadalmunkban. (Főtér)

TÖRÖK ZSOLT GYERMEKPARK. A Fogarasi-havasokban augusztusban elhunyt Török Zsolt hegymászóról nevezték el a Maros-parti gyermekparkot Aradon. Török Zsolt a romániai alpinizmus mindeddig legnagyobb eredményének számító, sikeres Nanga Parbat-expedíció vezetője volt, aki 45 évesen, második házasságkötése után egy hónappal zuhant le a Negoiu-csúcs egy ritkán járt sziklamászó útvonaláról. (Maszol)

ELÍTÉLTEK EGY TANÍTÓNŐT. Nyolc hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és jelentős kártérítés kifizetésére ítélte a brassói bíróság azt a tanítónőt, aki két évvel ezelőtt súlyosan sértő minősítésekkel illette másodikos tanítványait. Az ítélet jogerős. A brassói 4-es számú Általános Iskola egyik tanítónőjéről 2017 februárjában tett közzé egy felvételt egy tanítványának az édesanyja. A felvétel azt rögzítette, amint a tanítónő szemeteknek és idiótáknak nevezi másodikos tanítványait, akiknek szülei arra figyeltek fel, hogy gyermekeik furcsán, agresszíven viselkedtek otthon. Az esetből per lett, amelyhez négy család polgári félként csatlakozott, nekik Eugenia Dobrescu tanítónőnek 7600 lejt és 425 eurót kell fizetnie anyagi és erkölcsi kártérítésként, és a 10 ezer lejes perköltség is őt terheli. Arról nem szól a hír, hogy taníthat-e még. (Agerpres)