A francia kormány bemutatta tegnap az európai uniós csatlakozási folyamat reformjára vonatkozó javaslatát, noha arról az eredeti tervekkel ellentétben végül nem folytattak vitát a tagállamok szakminisztereinek brüsszeli tanácsülésén.
Amélie de Montchalin európai ügyekért felelős francia miniszter ismertette a tervezetet, amelynek értelmében hét szakaszra osztanák és visszafordíthatóvá tennék a folyamatot. A belépésre készülő országok az egyes fázisok teljesítése után azonnal részt vehetnének a vonatkozó közösségi szakpolitikákban, és eközben támogatásokat is kaphatnának a közösségtől, ami komoly ösztönzőt jelentene ezen elképzelések szerint, de ezért cserébe szigorúbb reformokat is írnának elő. Az egységes piachoz való hozzáférés és a szabad munkaerő-áramlás engedélyezése az utolsó szakaszban történhetne meg.
Fontos elem, hogy minden új szakasz megnyitásának feltétele lenne a folyamatos és visszafordíthatatlan előrehaladás a jogállamiság terén. A teljes jogú tagság pedig csak akkor lenne elnyerhető, ha a kérdéses ország eleget tenne a kitűzött politikai, gazdasági és szociális konvergenciacéloknak.
A tagállamok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tegnapi ülésén előzetes egyeztetést tartottak volna a témában, a soros finn EU-elnökség nem vette azonban napirendre a kérdést. Montchalin ettől függetlenül arról számolt be, hogy az ügyben a dán és a holland álláspont rendkívül közel van a franciához. Kiemelte, hogy a nyugat-balkáni államok történelmileg, kulturálisan és földrajzilag is Európához tartoznak, de a csatlakozáshoz szükséges átalakulásuk folyamata túl lassú.
Jelenleg az EU-hoz csatlakozni szándékozó országoknak harmincöt tárgyalási fejezetet kell áttekinteniük, és megállapodásra kell jutniuk abban, hogy milyen módon és ütemezésben veszik át, építik be saját nemzeti jogrendjükbe az egyes területeken addig született európai uniós joganyagot.
Éles bírálatokat váltott ki, hogy Franciaország Dánia és Hollandia támogatásával októberben megakadályozta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával, annak ellenére, hogy a két ország teljesítette annak korábban előírt feltételeit. Egyesek szerint a bemutatott reformjavaslatok csak az elutasítás utólagos igazolására szolgálnak, s Párizs valójában ellenzi az EU további bővítését, legalábbis a belátható jövőben.
