Dăncilă asszony azt hajtogatta, hogy mondandóját szemébe is vagdosta volna Iohannisnak, de ő egy gyáva, gőgös, férfiatlan, beszari alak, aki megfutamodott és nem állt ki nyílt sisakkal vele, a gyönge nővel, mert nincs, mivel dicsekednie. Bezzeg ő harcos amazonként domborított, s ment szembe a rohamokban támadó újságírók ellenséges hadával. Olguța Vasilescu, a nagysága kampányfőnöke is kifakadt korábban, mondván, hogy Iohannis koncentrációstábor-főnöknek képzeli magát, aki át akarja nevelni őket. Azután ezért bocsánatot is kért, de nem kerülte el az eleuró­paiasodott Rareș Bogdan haragját, aki megfenyegette, hogy feljelenti, mert az idegengyűlöletet táplálja „egy olyan társadalomban, amelynek európaivá kell válnia”. Lám, ő mihelyt EP képviselő lett, egyből európaivá vedlett, hisz azelőtt a Realitatea televízió­ban állandóan véresszájú, nacionalista, soviniszta kampányt folytatott és a magyarok ellen uszította a közvéleményt. Mostanra hogy megváltozott! Az igaz, hogy egyelőre csak a német etnikumú Iohannist vette védelmébe, aki mellett, akár egy pincsi kutya, állandóan ott rohangál.

De térjünk vissza Dăncilă asszony keddi purparléjára, aki azt is mondta, hogy Iohannis öt év uralkodása alatt 25-ször volt külföldön és annyit ért el, hogy Amerikából egy sapkával és három fényképpel tért haza. Aztán keresztkérdést is kapott a nagyságos asszony. Mégpedig azt, hogy mennyi a kör területe? Mire azt válaszolta, hogy a kör sugarának négyzetével egyenlő. Az újságíró kijavította, hogy: Pí (3,14..) szorozva a kör sugarának négyzetével! Különben ezt a keresztkérdést feltették Iohannisnak is a kedd esti összecsapáson, de ő volt annyira fineszes, hogy nem válaszolt a kérdésre, csak bölcsen vigyorgott. Neki könnyű dolga volt, mert elsáncolta magát (magukat prostituáló) neki nyaló újságírók közé, akik nem tettek fel számára kellemetlen kérdéseket. Így reménykedhetnek abban, hogy ha ismét ő lesz az elnök, akkor ennyi benyalás után nekik is leesik valami morzsa az elnöki palota asztaláról.

Iohannis elszavalta, hogy a kormánypárt Romániát káoszba sodorta, hogy megmentsen néhány ügyes bűnügyest. Az ő érdeme, hogy két százaléka a nemzeti összterméknek honvédelemre megy el. (De a tanügy és egészségügy költségvetéséről elfeledték megkérdezni.) Személyében olyan elnök lesz, aki a kormánnyal együtt dolgozik (nem úgy, mint eddig, ugyebár), és így a haza valószínű úgy felvirágzik, mint a szocializmusban. Ez lesz a most kitalált Normális, és a már rég beharangozott Művelt Románia. (A nevelést a stadionok háza táján kezdhetik el, és megnevelik a szurkolókat.) Aztán kérdésekre válaszolva kongatta a nagy semmit, és megnyugtatott, hogy Amerika mellettünk áll. Kapott kérdéseket erdőirtásról, oktatásról, autópályákról, és elárulta, hogy ezekről máris mind tárgyalt a kormánnyal, amely szintén a markában van. Majd ha vége lesz a mézesheteknek Orbannal, akkor ami megvalósul, az ő érdeme lesz, ami nem, az nem az ő feladata, hanem a kormány hibája. Különben Iohannis kerek perec megmondta, ha ő nem lett volna, akkor Románia szétszakad.

Öt év alatt háromszor volt szabadságon, de akkor is dogozott. (Gondolom, hogy mikor sível siklott le, akkor is azon járt az esze, miként tudná kisiklatni a kormányt.) Hogy ne mondhassa senki, el akarja kerülni a nehéz, kellemetlen kérdéseket, a teremből bárki (már akit oda beengedtek), bármilyen rázós kérdést feltehetett neki. És kapott is irtó fogasokat. Például: fontos-e, hogy egy elnök több idegen nyelvet beszéljen? Érdemes-e a diákoknak az országban maradni? Természetesen nehéz percek voltak ezek számára, de végül is igennel válaszolt mindkét kérdésre. Azt is elárulta, hogy ezután „építő” elnök lesz. De még a legnehezebb keresztkérdésre is, amit Orban pajtása tett fel neki: hogy hány szavazatot kap?, tudott válaszolni: Mindenkiét, aki azt akarja, hogy én legyek az elnök! Reméli, hogy még a magyarok is rá szavaznak, hisz ők is – mint mondta – egy fájin országot akarnak. És ő elég fájin elnökünk volt, ezért reménykedjen csak, hogy rá szavazunk, de ne lepődjön majd meg.