Vasárnap reggel hét órakor kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek és 18 millió 286 ezer szavazásra jogosult polgár dönt arról, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként második mandátumára pályázó Klaus Iohannis jelenlegi államfő vagy a parlament által októberben leváltott volt miniszterelnök, Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke legyen Románia államelnöke a következő öt évben.
Dăncilă „románokat tisztelő”, számukra nemzetközi tisztelet is kivívó, „román szívű” államfő akar lenni, akinek a kampányában jelentős hangsúlyt kapott a nemzeti büszkeség. Dăncilă, kampánya és nyilatkozatai szerint, egyfajta mindenkiről gondoskodó anyaként készül az államfői tisztségre és főleg az elesettek, a szociális védelemre szorulók szavazataira számít.
Iohannis egy vállalkozóbarát, a közös európai értékeket tiszteletben tartó, a modernizálás útjára lépő „normális Romániát” ígért, kampányát pedig a PSD-vel való szembenállásra építette. Szerinte ő akadályozta meg, hogy kormányzása idején a „korrupt politikusait védő” PSD maga alá gyűrje az igazságszolgáltatást, és neki köszönhető, hogy Románia nem tért le az európai útról.
Az első fordulóban Iohannis az érvényes voksok 37,8 százalékát, Dăncilă pedig a szavazatok 22,3 százalékát szerezte meg. A mostani második fordulóban az győz, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét. A romániai elemzők Iohannis sima győzelmére számítanak, annál is inkább, mert a jobbközép pártok versenyből kiesett elnökjelöltjei is mögötte sorakoztak fel, és a többiek sem biztatták választóikat arra, hogy Dăncilăt támogassák.
Külföldön - a csaknem négymilliós román diaszpóra számára berendezett 835 szavazóhelyiségben - már péntek óta voksolnak, hogy elkerüljék a korábbi választásokon botrányt okozó torlódásokat.
Belföldön 18 748 szavazókörbe várják a választókat. Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.
A romániai elnökválasztáson három közvélemény-kutató cég készít országos exit pollt. A választóhelyiségekből távozók nyilatkozatai alapján készülő becsléseket a vasárnap esti romániai urnazáráskor, helyi idő szerint 21 órakor ismertetik a hírtelevíziók.
Székelyföldön gyenge a részvétel
Délelőtt 10 órakor országosan a szavazók 6,87 százaléka járult az urnákhoz, a magyar többségű székelyföldi megyékben azonban az országos átlag felénél kisebb volt a részvétel. A lista végén kullog Háromszék 3,02 százalékkal, utolsó helyen szerepel Hargita megye 2,68 százalékkal.
Továbbra is csekély a szavazókedv
A délelőtt tapasztalt tendencia egész nap folyamatos volt, Háromszéken a részévételi arány fele volt az országos átlagnak, Hargita megyében még ennél is kisebb és a sereghajtókhoz „felzárkózott” Szatmár megye is. Este hat óráig országos szinten a szavazásra jogosult polgárok 44,31 százaléka járult az urnákhoz, két százalékponttal többen, mint az első fordulóban (42,19) ebben az órában. A legkevesebben Hargita (19,88 százalék), Kovászna (22,35) és Szatmár megyében (33,39) mentek el szavazni. A legnagyobb szavazási kedv Ilfov (58,25), Kolozs (52,71) és Szeben megyében (50,67) volt. A BEC adatai szerint összesen 8 072 538 választópolgár szavazott, közülük 4 599 438 városon, 3 473 100 vidéken.
