Első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal szerveztek november 23–24-én mangalica-gasztrofesztivált Székelyudvarhely főterén, a Patkóban. A Márton Áron téren felállított lacikonyhák, a termelők széles kínálata, a színpadi fellépők rengeteg látogatót vonzottak a helyszínre. Az esemény fő szervezője a Mangalicatenyésztők Egyesülete volt, társszervezőként a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, Hargita Megye Tanácsa, a magyarországi agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete is hozzájárult az egyedi esemény sikeréhez.
Szombaton a mangalicatenyésztéssel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött az események sora, és lezajlott a Mangalicatenyésztők Egyesületének közgyűlése is. A Szent István Teremben az egészséges életmódról értekeztek, gasztroblogger beszélt a székelyföldi gasztrotrendekről. A téren, a Gasztrosátorban a lacikonyhák kínálatát kóstolhatták meg az ínyencek – minden finomság kötelező módon mangalicahúsból készült, és ez érezhetően tükröződött az ízvilágban. Az egyesület a tavasz folyamán három séfet küldött Magyarországra a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületéhez megismerni a mangalica feldolgozásának és konyhai felhasználásának csínját-bínját. Kettő közülük a fesztiválon is bemutatta tudását. A vasárnapi vásárban is jeleskedtek a mangalicakészítmények – a vevők folyamatosan sorban álltak a kolbászért, hurkáért, szalonnáért, kocsonyáért, pácolt, szárított húsfélékért, de sorok álltak a sajtkészítők, kürtőskalácsosok, kézművesek, vadhúskészítményeket árulók standjai előtt is, a szabadtéri színpadon pedig szombaton és vasárnap is több fellépő szórakoztatta a nagyérdeműt. Sajnálatos módon az afrikai sertéspestissel kapcsolatos hatósági korlátozások miatt a szervezők nem tudtak élő mangalicákat is elhozni a fesztiválra, és a járványügyi korlátozások miatt elmaradt a hagyományos disznóvágás bemutatása is.
Az esemény kapcsán a Mangalica Tenyésztők Egyesületének két oszlopos tagjával, Sinka Arnold alelnökkel, falugazdásszal és Jakab Ernő egyesületi titkárral, hatósági állatorvossal beszélgettünk a mangalica tenyésztésének jelenéről, jövőjéről.
Az egyesületnek 28 tagja van, nemcsak Hargita megyéből, Háromszékről, Maros megyéből is csatlakoztak a szervezethez. A tagsági minőség nincs nagy kritériumrendszerhez kötve, a lényeg, hogy birtokoljanak mangalicát, ennek nem kell feltétlenül törzskönyvezettnek lennie, habár ez az irányvonal. Ezzel szemben a tagok számos előnyt élveznek. Részt vehetnek tanulmányutakon, reklámot kapnak a termékeik, különféle rendezvényeken bővíthetik tenyésztői tudásukat, szakmai hátterű segítséget kapnak.
Az egyesület közgyűlésén fontos döntéseket hoztak a tagok, többek között a törzskönyvezhető malacok kihelyezéséről. Az egyesület korábban pályázaton elnyert finanszírozással nyolc szőke és nyolc vörös törzskönyvezett mangalica kocát szerezett be Magyarországról, ezek mellé vásároltak egy-egy kant is. A megállapodás szerint a kocák szaporulatából 16 törzskönyvezhető, továbbtenyésztésre alkalmas malacot osztanak szét a tagok között. A törzskönyvezés egy szászrégeni egyesületen keresztül oldható meg – nyilatkozták. Az egyesület ígéretet kapott a magyarországi Mangalicatenyésztők Országos Egyesületétől, hogy a továbbiakban csak az udvarhelyi szervezeten keresztül fognak törzskönyvezett mangalicákat eladni Romániában.
A Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesülettől kapott támogatás révén a mangalicások egyesülete személygépkocsival is vontatható állatszállító pótkocsit vásárolt, a döntés értelmében a feltételek betartása mellett ennek használatát a tagok bármikor igényelhetik.
Hogyan lehet értékesíteni a mangalicát? – tettük fel a sokakat érdeklő kérdést.
A vásárban is látható a nagy kereslet, minden jel arra mutat, hogy van jövője a mangalicatenyésztésnek. Az igazi lehetőséget az jelenti, ha a tenyésztéstől a feldolgozásig, értékesítésig egy kézben van minden láncszem. Udvarhelyszéken több próbálkozás is van, úgy néz ki, három vágóhíd, húsfeldolgozó is létesül a közeljövőben. Szándékoznak a tagságot elvinni külföldi feldogozókba, olyan helyekre, ahol hosszas érlelésű termékeket állítanak elő, hiszen ezeknek van piaca, és hozzáadott értéket is hoznak. Gondolkodnak azon is, hogy a Pálfalván létesítendő vágóhíd mellett érlelőt is építenek, ahol akár egy évig is lehet a sonkákat érlelni. Piacuk van a mangalicatermékeknek, de egyelőre nem tudják olyan mennyiségben előállítani, hogy a nagy üzletláncokkal is szerződhessenek. Pillanatnyilag a helyi igényeket tudják kielégíteni, de bíznak abban, hogy a tenyésztési programjuk révén a tenyésztést is tudják ellenőrizni, ugyanakkor lehetőségük lesz az értékesíthető állomány nyilvántartására is – magyarázták.
Azt is megtudtuk, hogy a sertéstenyésztés feltételeit szigorító rendelkezések okán egyre nehezebb szabad vagy akár félszabad tartásban nevelni a mangalicákat. Megpróbálnak lobbitevékenységet folytatni a törvényhozóknál, hogy őshonos fajták esetében – mangalica, báznai – engedélyezett legyen a félszabad tartásban való tenyésztés. Tánczos Barna szenátorral együtt elkészítettek egy erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot, de az országos egyesület is hasonló irányban kívánja módosíttatni a rendelkezéseket – számoltak be törekvéseikről.
.jpg)
