Hétfőn 10.30-ig a 19 586 szavazókörzetből 19 522 adatait összesítették, eszerint Iohannis 6 437 151 érvényes szavazatot kapott, míg Dăncilă 3 334 466 voksot szerzett. Összesen 9 953 659 állampolgár járult az urnákhoz vasárnap, azaz a választói névjegyzékben szereplők 54,46 százaléka. Az érvényes szavazatok száma 9 771 617, ami a leadott voksok 98,17 százalékát teszi ki. 181 962 szavazatot (1,83 százalék) érvénytelennek nyilvánítottak. Az érvénytelen szavazatok arányának rangsorában az első három helyet a székelyföldi megyék foglalják el, a magyar lakosság számarányának sorrendjében: Hargita megyében a szavazatok 9,8 százaléka bizonyult érvénytelennek, Kovászna megyében pedig a voksok 5,6 százaléka, míg Maros megyében a voksok 2,8 százaléka. A három székelyföldi megyében csaknem 15 ezer érvénytelen szavazatot adtak le vasárnap.

A magyar választók – akik öt évvel korábban döntő módon járultak hozzá ahhoz, hogy Iohannis legyőzze a sokkal esélyesebbnek tartott Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfőt – vasárnap tömeges távolmaradásukkal is jelezték, hogy csalódtak az újrázni készülő államfőben, és Dăncilăt sem tartják alkalmasnak az államfői tisztségre. A magyar többségű megyékben a részvétel a fele volt az országos átlagnak: Hargita megyében a jogosultak 22,9, Kovászna megyében 25,9 százaléka adta le voksát. Országos szinten a hazai és külföldi választói névjegyzékben szereplő román állampolgárok 54,9 százaléka élt választójogával.

A diaszpóra bosszúja

A külföldön leadott voksok 98 százalékának összesítése nyomán az derült ki, a román diaszpóra csaknem 94 százaléka Klaus Iohannis jobboldali államfő újraválasztását támogatta. Külföldön 944 ezer román állampolgár járult urnához, csaknem annyian, mint Bukarestben, ahol – a pótlistára felírt 143 ezer szavazóval együtt – vasárnap 977 ezren adták le voksukat. Dacian Cioloș volt miniszterelnök, az elnökválasztás második fordulójában Iohannis mögé felsorakozott jobbközép USR–PLUS szövetség társelnöke – a diaszpóra részvételi rekordját kommentálva – a leadott szavazataik számával arányos parlamenti képviseletet sürgetett a külföldön élő románok számára. Szerinte a vasárnapi voksolás részvételi adataiból egyértelművé vált, hogy a bukaresti parlamentben a mandátumok tíz százaléka a diaszpóra képviselőit és szenátorait illeti meg. Jelenleg a 136 tagú szenátusban két helyet, míg a 329 tagú képviselőházban 4 helyet tartanak fenn a mintegy négymilliósra becsült román diaszpóra számára, míg az 1 800 000 választópolgárral rendelkező Bukarestnek 13 szenátora és 29 képviselője van. A bukaresti média szerint a külföldön élő románok a szavazófülkében vettek elégtételt a román központi és helyi államapparátusba mélyen beágyazódott, az utóbbi három évben is kormányon lévő SZDP-n amiatt, hogy az otthoni reménytelenség szülőföldjük elhagyására késztette őket, és azért az erőszakos karhatalmi fellépésért, amellyel az SZDP-kormány feloszlatta a diaszpóra 2018. augusztus 10-i bukaresti kormányellenes tüntetését.

Nem Iohannis győzött, hanem az SZDP vesztett

A bukaresti lapok ugyanakkor pártállásuk szerint kommentálták a választás eredményeit. A jobboldali beállítottságú média szerint nem az NLP jelöltjeként újabb mandátumot szerző Klaus Iohannis államfő győzött, hanem az SZDP populista politikája szenvedett megsemmisítő vereséget. A liberális Adevărul hasábjain megjelent elemzésében Mircea Morariu erkölcsi jelentőséget tulajdonít annak, hogy Iohannis kétszer annyi szavazatot kapott, mint szociáldemokrata ellenfele. Szerinte ez azt jelzi, hogy a románok nem hagyták megvesztegetni magukat. Úgy értékelte: az elítélt Liviu Dragnea kezére került SZDP a 2016-os parlamenti választások után bér- és nyugdíjemelésekkel próbálta elfogadtatni a románokkal az igazságszolgáltatás bedarálását, a teljes államapparátus elfoglalását, a választók azonban megleckéztették azokat, akik „törvénytelen háborút indítottak saját népük ellen”.

A jobboldali G4Media.ro portál főszerkesztője, Dan Tăpălagă szerint a románok a szabad világhoz és Európához tartozás jogát védték meg, és azon eltökéltségük mentette meg őket, amellyel az utcai tüntetéseken és a szavazófülkében is kiálltak az 1989-ben visszaszerzett jogaikért. Szerinte a románok tüntetőleg hátat fordítottak annak a pártnak, amely az utóbbi években felforgatta az országot, most viszont nagy a kockázata, hogy az újraválasztott elnök uralkodóként fog viselkedni, hiszen minden hatalom – a kormány és a parlament is – az ölébe hullott.

Cătălin Tolontan, a Libertatea bulvárlap vezércikkírója is arra a felelősségre figyelmeztet, amely most a jobboldal vállát nyomja, hiszen szerinte nehéz lesz ígéretei szintjére emelkednie. A szerző rámutatott: a jobboldal sosem volt képes Romániában több cikluson keresztül megtartani a kormányzást, mert nem volt elég hatékony, mindig csalódást okozott.

Az SZDP-hez közel álló Cotidianul vezércikkírója, Cornel Nistorescu titkosszolgálati beavatkozást sejt az eredmény mögött: szerinte a romániai elnökválasztás az Európai Unió döntéshozói és a titkosszolgálatok által hosszú ideje előkészített művelet volt. Azt írta: ezek az erők régóta dolgoztak azon, hogy az üzleti nyereség külföldre menekítését akadályozó SZDP-t lejárassák és eltávolítsák az útból azokat, akik akadályozzák számításaikat. „A többség persze azt hiszi, hogy a demokrácia megerősítéséhez járult hozzá szavazatával, anélkül, hogy megértené: tálcán kínálja fel a Nyugatnak országa nyersanyagait és szürkeállományát” – írta Nistorescu.

A Deutsche Welle román adásának honlapján Petre Iancu az új, nyugati, modern Románia, egy újjászülető állam elsöprő győzelmeként üdvözölte a választás eredményét. A szerző a hazugságok bajnokának, hamis illúziók letéteményesének nevezte az SZDP-t, amely lerombolta a demokrácia intézményrendszerét, lehetővé téve, hogy egy bűnözői csoport kirabolja az államot. A külföldre űzött románok részvételi rekordjukkal csattanós választ adtak az elszenvedett megaláztatásra, a választás eredménye pedig azt jelzi, hogy az országnak gyökeres változásra van szüksége. „Ha viszont Klaus Iohannis rápihen a győzelemre, az sokba fog kerülni, a számlát pedig ismét a román népnek kell majd megfizetnie” – vélekedett a Deutsche Welle publicistája.

Iohannis: az európai, modern, normális Romániáért

Klaus Iohannis román államfő az európai, modern és normális Románia győzelmeként értékelte vasárnap este a választás eredményét. Rámutatott: az SZDP az utóbbi harminc év egyetlen elnökválasztásán sem szenvedett ilyen súlyos vereséget. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jobboldal csak egy csatát nyert, a háborút csak akkor fogja megnyerni, ha a jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokon ellenzékbe küldi az SZDP-t. Iohannis azt ígérte, hogy újabb ötéves mandátuma idején valamennyi román választópolgár elnöke lesz, azoké is, akik nem rá szavaztak vagy távol maradtak az urnáktól. Leszögezte: nem az SZDP választóival áll harcban, hanem az SZDP-vel, amely szerinte az utóbbi harminc évben – de leginkább az utóbbi három év kormányzása idején – a legfőbb akadálya volt Románia fejlődésének.

Dăncilă győzelemként értékeli vereségét

Viorica Dăncilă is rövid nyilatkozatban mondott köszönetet választóinak, azt hangsúlyozva, hogy valójában javított az SZDP májusi európai parlamenti (EP-) választáson elért eredményén, sőt – a megszerzett több mint 3 millió szavazat számát, nem pedig az általuk képviselt arányt tekintve – valójában megismételte a 2016-os romániai parlamenti választásokon elért győzelmét. Dăncilă szerint az SZDP folytatni fogja a harcot a hatalmi monopólium és a megszorító politika ellen, amellyel a szociáldemokraták szerint Iohannis és a liberális kormány akarja sanyargatni a román népet. Dăncilă üzenete azonban, amellyel vereségét próbálta szépíteni, inkább párttársainak szólt, hiszen eddig az SZDP minden elnökválasztási kudarc után elzavarta az elnökét, pedig az eddigi elnökválasztásokon a jelöltjei mindig megkapták a voksok legalább 45 százalékát. Dăncilă vasárnap este kijelentette, a párt országos végrehajtó bizottsága fogja kielemezni az államelnök-választás eredményeit, és bár egyesek a lemondását kérik, nem fogja ezt megtenni. Az SZDP fiókszervezeteinek vezetői viszont már tegnap este összeültek egy informális megbeszélésre, melynek témája a párt államelnöki választáson elért eredménye és a párt stratégiája a helyhatósági választásokon. A megbeszélés kezdeményezője, Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, az SZDP Buzău megyei szervezetének elnöke szerint, miután az európai parlamenti választáson gyengén szerepelt a párt, és most minden idők legkisebb számú szavazatát kapta, nem elégséges a megyei szintű elemzés, meg kell vizsgálni azt is, hol hibáztak országos szinten.

Kelemen Hunor több tiszteletet remél

Kelemen Hunor az RMDSZ nevében is gratulált Klaus Iohannisnak a második mandátumához, és reményét fejezte ki, hogy elnöksége következő öt éve változást fog hozni a korábbi öthöz képest, mert immár nem szorítja az újabb mandátum megszerzésének a kényszere. Kelemen Hunor kijelentette: reményei szerint az elnök „többet fordul a jövő felé, a polgárok felé, a közösségek felé, több tiszteletet kapnak tőle az emberek és a magyar közösség is”.

Az RMDSZ elnöke megjegyezte: a tízmillió leadott szavazat nem kiemelkedő a romániai elnökválasztásokon, de a Iohannisra leadott szavazatok aránya azt jelzi, hogy az elnök erős legitimitással kezdi második mandátumát. Azt a tényt, hogy a magyar többségű megyékben volt a legalacsonyabb a részvételi arány, azzal magyarázta, hogy Iohannis elmúlt ötéves teljesítménye elmaradt attól, amit a magyarok elvártak tőle, és egyik jelölt sem szólította meg igazán a magyar választókat, csak a kampány végén kérte a szavazataikat. „Amikor nincs üzenet a magyar közösség felé, amikor nincs koherens program, akkor ez a reakciója a magyar közösségnek. Ezt is előre lehetett tudni. Nem ért meglepetés” – jelentette ki Kelemen Hunor.