Medvegyev a megbeszélést követő közös sajtóértekezleten azt mondta, az orosz vállalatok egy része kifejezetten azt kéri tőle, hogy az ellenszankciók örökre érvényben maradjanak. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy ha Ukrajnában elmozdulás történik a – Moszkva által belső konfliktusnak mondott – válság rendezésében, akkor javulhat az Oroszország és az EU közötti viszony is. „Ha nem sikerül előrelépni, akkor a szankciók és a mi ellenszankcióink is sokáig megmaradnak. De ilyen körülmények között is lehet élni és fejlődni” – mondta.

Az orosz kormányfő ugyanakkor sokkal fontosabbnak tartja az egyes uniós tagállamokkal való kétoldalú, mint az EU egészével való kapcsolattartást. „Normális kapcsolatokat akarunk az EU-val, de addig, amíg az EU nem akarja ezeket helyreállítani, semmit sem fogunk tenni” – fogalmazott a kormányfő. Ha Brüsszel rontotta el a viszonyt, akkor neki is kell azt helyreállítania – fűzte hozzá. Célzást tett rá, hogy az EU-nak új vezetése van, amely ezt megtehetné.

Rinne azt hangoztatta, hogy az EU–orosz kapcsolatok normalizálásának ügye a feszültséget keltő ukrajnai konfliktus rendezésének függvénye, amelyben Oroszországnak kulcsszerepe van. Kifejezte reményét, hogy a normandiai négyek december 9-én esedékes párizsi csúcstalálkozóján sikerül majd előrelépni a minszki megállapodások megvalósításában, mert ez előfeltétele a szankciók feloldásának.

Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusban 2020 végéig meghosszabbította az Oroszországot szankciókkal sújtó országokra, köztük az Európai Unió tagállamaira vonatkozó élelmiszer-behozatali embargót. Ezt megelőzően az Európai Bizottság 2020. június 23-ig hosszabbította meg az Oroszország ellen a Krím félsziget 2014-ben történt orosz elcsatolása és a délkelet-ukrajnai beavatkozás miatt bevezetett, évente meghosszabbított, a tavalyi kercsi incidens címén kiegészített gazdasági büntetőintézkedéseket.