SZERÉNYNEK MONDJA MAGÁT. Vagyonbevallása szerint – ami szerdán került nyilvánosságra – Ludovic Orban kormányfőnek alig 37 ezer lejes nettó jövedelme volt 2018-ban. Ebből 28 356 lejt egy Maros megyei, mezőrücsi cégtől kapott műszaki tanácsadás fejében, 9000 lejt pedig egy bukaresti ügyvédi irodától hasonló szolgáltatásért.
Egyetlen ingatlana egy 200 négyzetméteres, Ilfov megyei ház, amelyet 2014-ben vásárolt, és feleségével, Mihaela Orbannal közösen birtokol. Van még egy 2007-es gyártású Volkswagen Passat gépkocsija, illetve két bankbetétje (az egyik 5535, a másik 6275 eurós, mindkettő a felesége nevén szerepel). „A vagyonnyilatkozatom mindent elmond közéleti pályafutásomról, tisztességemről, arról, hogy soha nem fogadtam el olyan jövedelmeket, amelyek nem illettek meg. (...) Abból, hogy 30 évnyi közéleti munka után így néz ki a vagyonbevallásom, az emberek nem azt szűrik le, hogy én lennék a legszegényebb kormányfő, ahogy egyesek mondták, hanem hogy talán én vagyok a legtisztességesebb, legkorrektebb miniszterelnök, aki – bármilyen tisztséget is töltött be – nem tett mást, csak a köz javát szolgálta” – mondta Orban, amikor arról kérdezték, valóban havi 3000 lejből élt-e, ahogyan az vagyonbevallásából kiderül. (Agerpres)
IOHANNIST NEM ZAVARJA NĂSTASE. Adrian Năstase volt kormányfő is megjelent a december elsejei fogadáson a Cotroceni-palotában. Az SZDP egykori elnökének a Románia Csillaga érdemrend birtokosaként van joga a meghíváshoz, és ő – első ízben, amióta Klaus Iohannis az államfő – el is ment az elnöki hivatalba ünnepelni. Meghívása azonban több szempontból is aggályos, és számos kérdést felvet a hevesen korrupció- és SZDP-ellenes Klaus Iohannis politikájának hitelességével kapcsolatban. Năstasét ugyanis kétszer is letöltendő börtönre ítélték korrupció miatt: először 2012-ben illegális kampányfinanszírozás miatt kapott két évet, de 2013 márciusában (nyolc hónap után) feltételesen szabadlábra helyezték, 2014 januárjában azonban egy másik perben zsarolásért és kenőpénz elfogadásáért újabb négy évi szabadságvesztésre (és 400 ezer eurónak megfelelő vagyonelkobzásra) ítélte a bíróság a miniszterelnöki posztot 2000 és 2004 között betöltő politikust. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy az exkormányfő kétszeri börtönbüntetése ellenére is birtokolhatja a legmagasabb rangú állami kitüntetést (amelyet 2002-ben Ion Iliescu akkori államfőtől kapott), noha a vonatkozó törvény szerint büntetett előéletűektől ezt vissza kell vonni. Ezt azonban csak a kitüntetés egy másik birtokosa kérheti, és mindeddig csak temesvári civil szervezetek és a román diaszpóra tavalyi bukaresti tüntetésének szervezője fordult ezzel az államfőhöz. Aki azonban 2016-ban visszavonta Tőkés László 2009-ben kapott állami kitüntetését, amit az 1989-es forradalomban játszott szerepéért kapott. Ezt egy másik volt szociáldemokrata kormányfő, Victor Ponta kezdeményezte, amiért Tőkés (Tusványoson) felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében; a kitüntetés visszavonását a Románia Csillaga becsületbírósága terjesztette fel az államelnöknek. Ugyanez a becsületbíróság két évvel ezelőtt Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt is méltatlannak ítélte a Románia Csillagára, az érdemrend visszavonását kérve a politikus kijelentése miatt, miszerint a románságnak is el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarok nem fogják és nem is akarják megünnepelni az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumát, de Iohannis azóta még nem döntött. A december elsejei katonai parádéra és a cotroceni-i fogadásra egyébként Kelemen Hunort is mindig meghívják, ő azonban nem vett részt a bukaresti rendezvényeken. (Krónika)