A kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapította a budapesti Ludwig Múzeum az ARTtransfer-díjat, melyet idén első alkalommal adtak át. A díjátadó gálát minikonferenciával egybekötve november 15-én Budapesten tartották, ahol a sepsiszentgyörgyi Fám Erika különdíjat kapott a Magma Műhely: interaktív kísérletek a képelmélet és kortárs művészet megismertetésére című projektjéért.
A Ludwig Múzeum felhívására közel harminc pályázat érkezett, ezek közül kilenc jutott tovább a második fordulóba, melyeket egyenként is bemutattak a minikonferencián a zsűri előtt. Az eseményen Kassai Hajnal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma múzeumi főosztályának vezetője méltatta a nyerteseket, és adta át a díjakat. Az ARTtransfer díj nyertese Orosz Csaba volt VINYL című projektjével, a Ludwig Múzeum különdíjában pedig Fám Erika és Váradi Emese részesült.
Fám Erika 2015-től irányítja a sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben működő Magma Műhelyt, amelynek célja a kortárs művészet művészetpedagógiai, képelméleti módszerekkel történő közvetítése 3–18 év közötti gyerekeknek, az életkori sajátosságoknak megfelelően. 2015–2019 között a Magma Műhelyben évente átlag 80 csoport és 1500–2000 gyerek vett részt a foglalkozásokon.
A Magma Műhely indulása
Fám Erika filozófia szakos tanárként kezdte a pályáját, de a film, színház, képzőművészet világában is otthonosan mozog. Lapunknak elmondta: egy Magmában tartott kiállítás megnyitóján az egyik volt tanítványa kezdeményezésére született az ötlet, hogy tarthatna ott egy tárlatvezetéssel egybekötött filozófiaórát, vagy szerepet vállalhatna abban, hogy a kortárs művészetet közelebb vigye a fiatalokhoz, amire az iskolai oktatásnak nincsenek megfelelő eszközei. A Magmának voltak már korábban hasonló jellegű programjai, de azok viszonylag szűk körű próbálkozások voltak, amihez állandó munkatársuk sem volt, ezért Fám Erika külsősként felvállalta ezt a munkát.
Mint megtudhattuk, tanár korában neki is volt egy hasonló kezdeményezése: a vizuális kommunikációnak nevezett választható tantárgy keretében próbálta megismertetni a filmművészetet a diákokkal, sőt, filozófiaórákon is próbálta becsempészni a vizualitást a szakmai kérdésfelvetésbe. Úgy érezte ugyanis, hogy egyszerűen nincs lehetőségük a fiataloknak megtanulni a képi kommunikációt, képi logikát. “Abszurd, hogy miközben többnyire csak képekkel kommunikálnak, nincs megfelelő képértésük” – fogalmazott Fám Erika.
Iskola másként
Azért is öröm számára ez a munka, mert a Magma Műhelyben úgy lehet kortárs képzőművészetről beszélni, hogy közben kortárs irodalomról, fizikáról, kémiáról, matematikáról vagy akár csillagászatról is beszélgetnek, a kortárs művészetnek ugyanis olyan gazdag a kérdésvilága, hogy rengeteg más területet érinthet. A reál szakos tanárok ugyanúgy elhozták diákjaikat ezekre a műhelyfoglalkozásokra, mint a humán szakosak, olyan is volt, hogy angolul zajlott a kommunikáció. Rendkívül izgalmas dolgok épültek rá tehát a Magmában szervezett kiállításokra, csupa olyan kezdeményezés, amire az iskola kevés lehetőséget kínál.
„Olyan alternatív oktatási felület ez, ahol szabadon kísérletezhetünk a résztvevő tanárokkal együtt” – mondta lelkesen a műhelyvezető, hozzátéve, hogy a diákoknak is nagyon jót tesz a legújabb kortárs művészettel, legfrissebb információkkal, elméletekkel való találkozás a pályaválasztás küszöbén. A vidéki iskolákat is bevonták, egyes osztályok évente többször is visszajártak, és egyre otthonosabban mozogtak a kiállítótérben. Olyan programjaik is voltak – például a Láthatatlan jelenlét 2.0 –, melyek az országban elsőként kizárólag művészetpedagógiai szempontokra épültek.
Tervek
A Magma pályázott egy állandó műhelyteremre, mely a kiállítótér pincéjében valószínűleg már januártól használható lesz, így ezután nem kell állandóan költözni – jelentette ki Fám Erika, akinek rengeteg ötlete van a jövőre nézve. Szeretne egy olyan kiállítást, ahol minden megfogható, hogy ne kelljen a kisgyerekeknek állandó tiltások között tartani a tárlatvezetést, szeretne egy interaktív tárlatot, ahol beszélő művek várnák az érdeklődőket, hogy ne csak a tárlatvezetővel, hanem magukkal a kiállított tárgyakkal is kapcsolatba léphessenek a gyerekek. Ezenkívül képterápiás jellegű foglalkozásokat is tervez, hisz a fogyatékkal élő, speciális igényű gyerekeknek szervezett tevékenységek során meglepő pozitív tapasztalatai voltak.
Anyagi gondok
Mivel nem volt rá anyagi fedezet, pályázatokból próbálták fenntartani a projektet, de ez elég nagy bizonytalanságot eredményezett, nem mindig tudták megvalósítani azt, amit szerettek volna. Voltak időszakok, amikor egészen ellehetetlenült a munka, amikor nem volt elegendő pénz a műhelymunkához szükséges alapanyagokra vagy honoráriumra.
A Ludwig Múzeum díja azt bizonyítja, hogy a Magma Műhely nem személyes hóbort, hanem a szakma által is elismert fontos küldetés. De ilyen körülmények között vajon fenntartható-e hosszú távon ez a kezdeményezés?