Szijjártó Péter közleményében azt írta: bizonyítást nyert tehát, hogy az oktatási törvény után a nyelvtörvény is szembemegy a nemzetközi joggal és Ukrajna kötelezettségvállalásaival. Az előző ukrán elnök, Petro Porosenko és az előző kijevi parlament által támogatott törvények fel akarták számolni a kisebbségi nyelvhasználatot az élet minden területén – tette hozzá, hangsúlyozva, ez Magyarország számára elfogadhatatlan. A magyar kormány azonban továbbra is úgy gondolja, „új elnök, új remény” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a tavasszal megválasztott Volodimir Zelenszkijre utalva. Amint a kárpátaljai magyarok visszakapják az elvett jogaikat, Magyarország újra támogatni fogja Ukrajna NATO-integrációs folyamatát. Addig viszont nem – tudatta Szijjártó Péter.

A Velencei Bizottság pénteken felszólította Ukrajnát, hogy helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek különbséget tesznek az ukrán és más, az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi nyelvei között, amennyiben az ilyen rendelkezés nem objektív és észszerű indokoláson alapul. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete azt javasolta, hogy a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály elkészítésébe vonják be valamennyi érdekelt felet, különösen a nemzeti kisebbségek képviselőit.

Kárpátalján az ukrán oktatási miniszter

A kisebbségekre nézve hátrányos ukrán oktatási törvény alkalmazásáról tárgyalt a kárpátaljai magyar szervezetek vezetőivel Hanna Novoszad ukrán oktatási miniszter egynapos kárpátaljai munkalátogatása során pénteken Ungváron.

A megbeszélésen a tanügyi tárcavezető Orosz Ildikóval, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökével, Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével és Zubánics Lászlóval, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökével az ukrán oktatási törvénynek a kárpátaljai magyar nyelvű oktatást érintő kérdéseit tekintette át. A kárpátaljai magyar tárgyalóküldöttség tagja volt Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja is.

A tárgyalást követően Brenzovics László a sajtónak elmondta, nem közeledtek az álláspontok a kisebbségi jogokat sértő ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban. Az oktatási miniszter szerint ugyanis a nemzetiségi nyelvű oktatás felszámolására irányuló folyamat befejezett ténynek tekintendő, mert az oktatási törvény kisebbségekre nézve jogfosztó rendelkezésein nem kívánnak változtatni, arra hivatkozva, hogy az ukrán alkotmánybíróság nem találta alaptörvénybe ütközőnek a jogszabályt, és a minisztérium már 90 százalékban teljesítette a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásait – tette hozzá. A kárpátaljai magyar szervezetek szerint azonban ez koránt sincs így, ezért kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy a kárpátaljai magyarság nem fogja feladni évszázados jogát az anyanyelvű oktatáshoz – húzta alá a KMKSZ elnöke, megjegyezve, hogy volt értelme a megbeszélésnek.

Nyilatkozatában Orosz Ildikó elmondta, a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás problémáit vázoló memorandumot adott át a tárcavezetőnek. „Az ukrán illetékesek részéről nincs meg a politikai akarat annak megértéséhez, hogy kisebbségi jogokat, a kárpátaljai magyarok esetében pedig az anyanyelvű oktatáshoz fűződő 150 éves jogot vettek el” – hangoztatta. A KMPSZ elnöke kifejtette, mindazonáltal örül annak, hogy a miniszter megígérte, bizonyos részletkérdésekben kész megállapodni a kárpátaljai magyarok képviselőivel a jelenlegi, sok tekintetben felemás helyzet rendezése érdekében.

Zubánics László a médiának kifejtette: „Továbbra is ragaszkodunk azokhoz a jogainkhoz, amelyek az anyanyelven folyó oktatást és nem az anyanyelv oktatását helyezik a középpontba az oktatási rendszer valamennyi szintjén. Hallottuk ugyan a minisztertől, hogy az oktatási törvény 2023-tól kezdődő alkalmazása után milyen lehetőségeket biztosítanak az ukrajnai nemzetiségek oktatásában, ám ezek teljesen bizonytalanok az egymásnak ellentmondó jogszabályi rendelkezések miatt.”