„A fiatalok egy része ma nem hitközséget keres, hanem spiritualitást” – hívta fel a figyelmet Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője vasárnap Tordán a szerkezeti megerősítésen és teljes felújításon átesett unitárius templom avatásán. Az ünnepi alkalmon Kovács István sepiszentgyörgyi lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója hirdette az igét, majd Gyerő Dávid főjegyző beszélt a templomépítés, a templomfelújítás fontosságáról. Miért és kinek épült ez a templom? – tette fel a kérdést, majd válaszként kijelentette: elsősorban a tordai unitáriusoknak, de mindenkinek, aki imádkozni és evangéliumot hallgatni ide kívánkozik, hiszen nem csak Isten, az imádság és misszió háza is.

Gyerő Dávid egy kevésbé örömteli dologra is emlékeztetett: a templom mellé épített iskolát a mai napig nem tudta visszaszerezni az egyház. „Bennfentes, nem magyar gazdasági és politikai érdekek olyan kezet tettek rá, amit többszöri nekifutásra sem sikerült eltávolítani. Az épület ma is mások kezében van itt, a szomszédban, jelképeként az országban ma is élő, égbekiáltó igazságtalanságnak” – fogalmazott az unitárius főjegyző. Rögtön hozzátette: „ez az egyelőre elvesztett tordai iskola” valami sokkal fontosabbnak is jelképe, az értékeinkért, örökségünkért, vagyonunkért, hitünkért és közösségünkért való felelősségünkre emlékeztet. „Ezt a hitet sokat üldözték, ezt az örökséget sokat becsmérelték, ezt a vagyont sokszor kifosztották, ezt a közösséget sokszor meghurcolták. Mégis mindig volt lehetőség és képesség a feltámasztására, köszönhetően az érte való felelősségnek, szeretetnek, odaadásnak és áldozatkészségnek” – fogalmazott.

Ezt a gondolatot folytatta köszöntőbeszédében Balog Zoltán lelkipásztor, miniszterelnöki biztos, Magyarország kormányának korábbi minisztere is. Felidézte, hogy 2017 januárjában Torockón találkozott a négy erdélyi magyar történelmi egyház elöljárójával „egy kis konspirációra”. Tudták, ha 2018-at a vallásszabadság évévé akarják nyilvánítani, azt nem lehet a katolikusok, reformátusok és evangélikusok nélkül. Sokan kételkedtek az egységben, de sikerült, ezt egyfajta kárpótlásnak is szánták az oly sokat üldözött unitárius egyháznak. „Ünnepelni akartunk. 2018-ban mások is ünnepeltek, ők mást ünnepeltek és másként. Mi úgy gondoltuk, hogy nekünk úgy kell ünnepelnünk, ahogy ez a mi keresztény kultúránknak megfelel” – hangsúlyozta Balog Zoltán. Rámutatott: a magyar nép számára a történelem „tanítás és élet”. „És a történelemnek a legfontosabb tanulsága az, hogy az élet nem velünk kezdődik és nem is velünk ér véget” – hívta fel a figyelmet a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma korábbi vezetője. Balog Zoltán különleges ajándékot kapott: Dávid Ferenc kelyhének ezüstmásolatát, hogy emlékeztesse „a tordai örökségre”.

Józsa István Lajos tordai unitárius lelkész a felújítás kapcsán elmondta: évekkel ezelőtt kiderült, szerkezeti megerősítésre van szükség, mert a templom falain egyre több repedés jelent meg, és ezek folyamatosan nőttek. A felszivárgott nedvességtől a falak salétromosakká váltak, ezért le kellett verni a vakolatot, fel kellett tépni a cementpadlót, a fal mentén szellőzőárkot kellett kialakítani. A falak kiszáradás után szakszerű szellőző vakolatot kaptak, és kívül is megakadályozták a nedvesség beszivárgását. Térrendezés is zajlott, új kaput állítottak, az elavult villanyhálózatot is kicserélték. A nagyszabású munkálatot Magyarország kormánya támogatta – zárja tudósítását a Krónika.