A központi közigazgatásban dolgozók „átvilágítását” Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes jelentette be a hétvégén. Szerinte elsősorban az előző szociáldemokrata kormány által a minisztériumokba és más állami hivatalokba megfelelő képesítés és tapasztalat nélkül felvett „rokonok, szeretők és ismerősök” mondhatnak búcsút állásuknak – írja az Adevărul.

Turcan példaként említette, hogy a regionális fejlesztési minisztériumban a vezetői szinten a köztisztviselők 30, végrehajtói szinten pedig az alkalmazottak 20 százalékának elbocsátását tervezi a tárcavezető. Mivel Romániában tavalyi adatok szerint 1 190 000 közszolgálati dolgozót – közülük 765 ezer köztisztviselőt – fizetnek az állami költségvetésből, az Adevărul számításai szerint a húszszázalékos leépítés a központi közigazgatás legalább 150 ezer alkalmazottját érintheti.

Florin Cîţu pénzügyminiszter tegnap megerősítette a leépítésekre vonatkozó szándékot, sőt, azt is közölte, hogy az államapparátus karcsúsítása ugyan megkezdődött – a kormány is kisebb az előzőnél, alig 16 minisztériumból áll –, de nem áll meg a központi szerveknél, hanem folytatódni fog az egész országban; a következő körben a tárcavezetők fogják a minisztériumi személyzetet csökkenteni. Számot azonban a pénzügyminiszter nem mondott, indoklása szerint nem egy adott keretben gondolkoznak, hanem a hatékonyság növelésén.

A kormány takarékossági intézkedései közé sorolható az is, hogy Ludovic Orban kormányfő a magas rangú állami tisztségviselők tiszteletdíjának befagyasztását is kilátásba helyezte. A közméltóságok juttatásait a törvény – bizonyos szorzókon keresztül – a minimálbérhez köti, amelynek emeléséről jelenleg a munkáltatókkal és szakszervezetekkel tárgyal a kormány. A liberális kabinet beszüntetné azt a lehetőséget is, hogy az állami költségvetésből működő intézmények nyugdíjasokat alkalmazzanak, és eltörölnék a speciális nyugdíjakat is, a katonákét, ügyészekét és bírákét kivéve, akiknek – egy korábbi hasonló takarékossági intézkedés alkalmával – alkotmányossági óvással sikerült megvédeni szerzett jogaikat.

A kormány múlt héten elfogadott költségvetés-kiigazítása szerint az államháztartási hiány idén a GDP 4,4 százalékát fogja kitenni, a jövő évi büdzsét pedig 3,5–3,6 százalékos hiánnyal tervezik. Az egy hónapja hivatalba lépett Orban-kabinet szerint az előző szociáldemokrata kormány tudatosan túlbecsült költségvetési bevételeket tervezett be, hogy megteremtse a jogalapot populista intézkedéseihez, a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak emeléséhez.

Cîţu kipakolt

Dokumentumokkal támasztotta alá tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján Florin Cîţu pénzügyminiszter, hogy az SZDP már idén januárban tudta: a költségvetési hiány nagyobb lesz a vártnál. Büntetése nem is késett: délután a szenátus (59 igennel 56 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett) megszavazta az ellene benyújtott egyszerű indítványt, amit az SZDP dolgozott ki. Ez nem jelenti azt, hogy a miniszternek mennie kell (a törvény szerint csak az egész kormányt lehet megbuktatni a parlamentben, azt sem egyszerű, hanem bizalmatlansági indítvánnyal), de Cîţu kijelentette, hogy kész lemondani, ha az NLP ezt kéri tőle. Ludovic Orban kormányfő azonban nem kérte, sőt, kijelentette, hogy nagyon elégedett a pénzügyminiszterével. Florin Cîţu délelőtt azt állította, hogy Eugen Teodorovici korábbi pénzügyminisztert már az év elején is figyelmeztették a 3 százalékos államháztartási deficit túllépéséről, de nem tett semmit, sőt, a 2020-ra ígért nyugdíjemeléseket sem állt szándékában végrehajtani. Cîţu ismertetett egy 2019. január 28-án, azaz az idei állami költségvetés kidolgozásának időszakában kelt és Eugen Teodorovici-nak címzett belső átiratot, amelyben arra figyelmeztetik, hogy túlbecsüli a költségvetési bevételeket, egy másik, idén áprilisban kelt belső átiratban pedig arra hívták fel a figyelmét, hogy az előirányzottnál 4,5 milliárd lejjel kevesebb adót gyűjtöttek be, illetve hogy megfelelő intézkedések hiányában az államháztartási hiány meg fogja közelíteni a 4 százalékot. Júniusban újabb erről szóló figyelmeztetést kapott Teodorovici, júliusban és szeptemberben pedig Viorica Dăncilă kormányfő figyelmét is felhívták erre a tárca szakemberei, de hiába – állítja Cîţu, aki ezeket a dokumentumokat átadja a Számvevőszéknek, amikor az megvizsgálja a 2019-es költségvetés végrehajtását. Florin Cîţu azt is elmondta: az SZDP-nek nem állt szándékában gyakorlatba ültetni a nyugdíjtörvény 2020-as évre vonatkozó előírásait. Állítása szerint birtokában van egy dokumentum, amelyben a jogszabályban előírtak alkalmazási határidejének felülvizsgálatát kérik. Azt nem árulta el, hogy ki írta alá ezt az átiratot, de kijelentette, hogy nyilvánosságra hozza, ha Teodorovici további vádakkal áll elő.