Különben a számítások szerint a két felnőtt és egy gyerekből álló család (mint az Orbané) ahhoz, hogy méltó körülmények közt éljen, havi hatezer lejt költ. (Mivel tud gitározni és bridzsezni is, lehet, hogy némi lakodalmi muzsikálással és kártyázással is kiegészítette havi jövedelmét?) Saját bevallása szerint ő lehet Románia legszegényebb miniszterelnöke.

Egyetlen ingatlannal, egy Ilfov megyei házzal rendelkezik, amit feleségével együtt birtokol, és van egy ócska, 2007-ben vásárolt autója. Neje egy magánóvoda igazgatónője, ő sem kereshet túl sokat. Orban egy Maros megyei mezőcsűri cégtől és egy bukaresti ügyvédi irodától (szintén magáncég) kapta jövedelmét „műszaki konzultációs szolgáltatásokért”, és így nem az állam pénzét szopta, mint politikai ellenfelei. Biztosan okostelefonon vagy interneten végezte munkáját, mert állandóan Bukarestben rohangált fel s alá, vívta politikai csatáit ingyen, bérmentve, és tévéstúdiókban osztotta az észt, amit Iohannistól kapott. Mint mondta: vagyonbevallásából az emberek nem azt szűrik le, hogy ő lenne a legszegényebb kormányfő, hanem hogy talán ő a legtisztességesebb, legkorrektebb miniszterelnök, aki mostanig sem tett mást, csak a köz javát szolgálta.

Még olyan esete is akadt, hogy nem volt jövedelme, és nem kért semmiféle munkanélküli segélyt! (Az új kormány eltörölhetné azt is!) Elárulta a titkot: szerényen élt és úgy költekezett, „mint egy normális ember”. Nem volt hajlama a nagy lábon élésre, és a családjának sem. (Megkérdezhetnénk, hogy vajon mitől szorult beléjük ennyi szerénység?) Nem eszik még húst sem, mert sajnálja az állatokat.

Örvendetes, hogy ilyen szegény, de becsületes miniszterelnökünk lesz Viorica Dăncilă után, aki még elnökünknél, Iohannisnál is gazdagabb, pedig ő sem szegény, hisz neki három háza és két lakása van.

Volt nekünk még egy miniszterelnökünk Adrian Năstase személyében, akinek Tamara nagynénije 400 ezer eurót utalt az exminiszterelnök feleségének számlájára. Sajnos, Tamara mama nem tudta igazolni, hogy honnan van a pénz, és ezért a pénzmosás elleni hivatal törvénytelenséget gyanítva vizsgálódni kezdett. Végül Năstasét bezárták. (Vajon miért nem a nagynénit rekesztették be?) Lehet az Orban család is rendelkezett egy titkos nagynénivel, aki anyagilag segítette, csak még nem derült fény rá.

Aztán uralkodott (rajtunk) még egy szintén szegény, de becsületes elnök, Ion Iliescu, aki becsületesen elkobozta a ’89-es forradalmat, majd a haza (és hatalma) megvédése címen Bukarestbe rendelte a bányászokat, akik árvácskákat ültettek az Egyetem téren, és közben agyba-főbe verték az ellenzékieket. Ellene is bűnvádi eljárás folyik, ismét.

A most szintén szerény(ülő), de korántsem szegény szociáldemokraták nem férnek a bőrükben és csúfolódnak Orban szegénységén, pedig az köztudottan nem szégyen, csak roppant kellemetlen. (De nem Orbannak!) Ők annyit összeharácsoltak kormányzásuk alatt, hogy most abból még ellenségüknek is juttatnak. De ahelyett, hogy csomagokat küldenének a börtönben sínylődő Dragneának, Orbannak állítottak össze egyet, ami pár konzervből, szárított gombából és egy hasznosnak ítélt könyvből áll, melynek címe 60 kérdés a depresszióról – Hogyan győzzük le?

Ez utóbbit a hatalom elvesztése után ők is haszonnal forgathatnák, és a trauma feldolgozására Ludovic Orban felségéhez fordulhatnának, aki civilben pszichológus. A pakkhoz csatoltak száz lejt, s elküldték futárral a kormányfőnek. És a zseniális ötlet kiagyalója (egy Alexa nevezetű úr) Facebook-bejegyzésében reményét fejezte ki, hogy elég lesz ez a gyorssegély addig, amíg Orban úr felveszi az első fizetését.

Ha nem, akkor küldhetnek még töltött káposztát, bélelt házicipőt és dinamógatyát is, hogy ne éhezzen, ne fázzon a télen, és minél hamarabb állítsa össze a költségvetést.