A közbirtokosság az önkormányzat által néhány éve létrehozott napelempark szomszédságában lévő tízhektáros területet ajánlotta fel a vállalat november végén beérkezett megkeresése nyomán. A hétvégén született közgyűlési határozat értelmében 25 évre bérbe adnák a vállalkozásnak a kalandpark megépítése céljából – tájékoztatott Csákány László, a Szemerja-Görgő Közbirtokosság elnöke. Elmondása szerint a cég képviselőivel már több rendben tárgyaltak azt követően, hogy az eredeti helyszínről lemondtak, részben civil nyomásra. A szemerjai Zsidó- és a Gyilkos-árok között elterülő legelő is szóba került, szakértők is megtekintették, végül elvetették azt a változatot. A közbirtokosság tagsága is elfogadta, hisz olyan területről van szó, amely nem termel jövedelmet, az állatállomány lecsökkenése miatt érdemben legeltetésre bérbe nem igazán adható, kihasználatlan, emellett védett növény- és állatfajok élettere sem lelhető fel itt. Néhány több száz éves tölgy ugyan még megtalálható, de a beruházó képviselői és a szakértők azt ígérték, ezekhez nem nyúlnak.

Lapunk megkeresésére Sárkány Árpád, a HCR Kft. társtulajdonosa megerősítette, hogy kézhez kapták a kedvező közgyűlési döntésről szóló értesítőt, és a napokban a bérleti díjról is egyeztetnek a közbirtokosság vezetőtanácsával. A közbirtokosságok esetében a hosszú távú közhasznú bérbeadás (koncesszió) nem lehetséges – noha a vállalatnak ez jobban megfelelt volna. A döntés alapján 25 évre szóló megállapodást kötnek.

Sárkány Árpád szerint a terület domborzatilag megfelel a nyári bobpálya kialakításának. A pályát egy teljesen más koncepció szerint hoznák létre, mint ami például Gyimes völgyében találhatót, minden korosztály számára használható lenne. A terület továbbá lehetőséget ad a többi elképzelés megvalósítására is, így a tó alján létrehozandó „elsüllyedt világ” is megépülhet. Emellett egy új látásmódon alapuló vendéglőt is terveznek, ahol mind a kicsiket, mind a felnőtteket az egészséges táplálkozásra szándékoznak rávezetni.

Sárkány Árpád arról is beszámolt, hogy amióta a beruházás ötlete nyilvánosságra került, több társulási szándéknyilatkozat is érkezett hozzájuk vállalkozásoktól és civil szervezetektől, egyebek mellett a parkhoz vezető bicikliút, a környező erdőkön keresztül vezető tanösvény kialakítására, illetve egy, az elfeledett mesterségeket bemutató skanzen létesítéséről a park részeként. Sárkány Árpád szerint a park ötletének kidolgozásakor azt tartották szem előtt, hogy a mostani gyermekeket, ifjúságot sikerüljön kimozdítani a városból, a négy fal közül, az elektronikus kütyük mellől, de egy olyan helyre, ahol ezekről nem kell lemondaniuk. Ha sikerül a fejlett technológiai megoldásokat felvonultató létesítményt egy erdőben létrehozni, az kettős nyereség: a gyermeket ugyanúgy leköti, és család egy napig a szabadban van.

Ami a további lépéseket illeti, a terület besorolását meg kell változtatni, ez elviekben a tulajdonosok feladata. Sárkány Árpád szerint részükről akkor írnák alá a megállapodást a közbirtokossággal, ha ez megtörtént. Csákány László úgy véli, valóban elviekben a tulajdonosokra hárul ez a feladat, de a végső megállapodás aláírásakor tisztázzák pontosan, ki milyen kötelezettséget vállal majd magára ezekből a teendőkből.

Sárkány Árpád közölte, mihamarabb neki szeretnének látni a tervezésnek, a finanszírozás java része ugyanis pályázaton keresztül érkezne. Reményeik szerint 2022 tavaszára, nyarára sikerül létrehozni a kalandparkot – ami jelen számítások szerint továbbra is 4–4,5 millió euróba kerül majd. A legfontosabb akadályt sikerült elhárítani, a helyszínt megtalálták. Sárkány Árpád szerint több javaslatot is kaptak, miután lemondtak a Honvéd-kút környékéről. Mások mellett a málnási, az illyefalvi önkormányzat, valamint az egyik csíkszeredai közbirtokosság is felajánlott lehetséges helyszíneket, erdős területeket. Ezek egy része különböző okok miatt – megközelíthetőség például – nem felelt meg, illetve a maga részéről nem szívesen vitte volna el a beruházást, lévén sepsiszentgyörgyi kötődésű.