Normandiai négyekA kelet-ukrajnai helyzetről tárgyaltak

2019. december 11., szerda, Világfigyelő

Volodimir Zelenszkij ukrán, Emmanuel Macron francia, Vlagyi­mir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár a párizsi Élysée-palotában tartott megbeszélést hétfőn a kelet-ukrajnai helyzet rendezése céljából. A négy vezető abban állapodott meg, hogy a politikai konfliktusok meghaladásának reményében megbízzák külügyminisztereiket a kelet-ukrajnai választások politikai és biztonsági feltételeinek kidolgozásával az újabb, négy hónap múlva esedékes csúcstalálkozójukig.

A normandiai négyeket alkotó országok vezetői először 2014-ben, legutóbb 2016-ban tartottak csúcstalálkozót az ukrán hadsereg és a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok közötti háború befejezésének érdekében. A megbeszélés elsődleges célja az volt, hogy három év után életre keltse a 2015-ben Minszkben aláírt békemegállapodást.

Emmanuel Macron úgy nyilatkozott, hogy előreléptek a csapatkivonás, a fogolycsere, a tűzszünet és a politikai rendezés kérdésében, és azt kérték minisztereiktől, hogy a négy hónap múlva esedékes csúcstalálkozóig dolgozzák ki Kelet-Ukrajnára vonatkozóan a helyi választások megrendezésének részleteit.

Két és negyed órán át tárgyaltak négyen, majd következett Putyin és Zelenszkij kétoldalú tárgyalása, amely a francia szervezők szerint a tervezett háromnegyed óra helyett másfél órán át tartott. Az utolsó tíz percben a két elnök négyszemközt beszélt.

Zelenszkij most először találkozott személyesen Putyinnal, és jóllehet több intézkedésben is megállapodtak az ukrajnai békefolyamat beindítása érdekében – mint mondta –, a politikai kérdésekben nem értettek egyet, és emiatt ő elégedetlen.

Putyin viszont elégedetten nyilatkozott a párizsi csúcstalálkozó eredményeiről. A közös sajtótájékoztatón pedig elmondta, hogy fontos lépés történt a feszültség csökkentése érdekében. Oroszország mindent megtesz, ami tőle telhető, annak érdekében, hogy véget érjen a konfliktus – mondta az orosz elnök.

Az a tény, hogy egymás mellett ülünk, már önmagában fontos eredmény – vélte Emmanuel Macron, aki a kelet-ukrajnai helyzetet nyílt sebnek nevezte az európai kontinens közepén. (Az öt éve tartó konfliktusban 14 ezren haltak meg.)

Még nagyon sok munka vár ránk, de az a benyomásom, hogy megvan a jó szándék a nehéz problémák megoldására – mondta Angela Merkel, pozitív jelként értékelve a tűzszünet megerősítését, az újabb fogolycserét az év vége előtt és a csapatszétválasztásokat március végéig.

A csúcsértekezlet keretében megállapodás született egy újabb, mindenkit mindenkire elv alapján történő fogolycsere tető alá hozásáról december 31-ig – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna bizonyos dolgokra soha nem lesz hajlandó, nem válik például szövetségi állammá és nem mond le területről. A Krím félszigetet és a Donyec-medencét Kijev változatlanul Ukrajna részének tekinti – mondta.

A felek megállapodtak abban is, hogy az év végéig teljes, átfogó és korlátlan tűzszünetnek kell életbe lépnie a Donyec-medence harcok sújtotta övezetében. Egyelőre nem tudja, hogyan lehet majd ellenőrizni a helyzetet – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi tűzszüneti megállapodások mind meghiúsultak. A felek mindazonáltal megállapodtak abban, hogy nagyobb figyelmet szentelnek az ellenőrzésnek – tette hozzá.

A tárgyalásokon ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna helyreállíthassa az ellenőrzést az orosz–ukrán államhatár teljes hosszán – szögezte le. Zelenszkij közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ellentétes véleményen van a határellenőrzés és a választások kérdését illetően. Kifejtette: ragaszkodik ahhoz, hogy előbb álljon helyre az ukrán ellenőrzés a teljes határszakaszon, és csak ezután tartsák meg a helyhatósági választásokat a Donyec-medence ideiglenesen megszállt területein, míg az orosz elnök előbb választásokat követel, és utána ígéri a határ fölötti ellenőrzés visszaadását Kijevnek. Zelenszkij kijelentette: összességében kevesli az elért eredményt.

Az Európai Unió külügyi szolgálata tegnap kiadott nyilatkozatában fontos lépéseknek nevezte a normandiai négyek megújított kötelezettségvállalását és elfogadott intézkedéseit, amelyek gyors végrehajtása elengedhetetlen a kelet-ukrajnai konfliktus megoldásához annak érdekében, hogy a területen lakók élete pozitív fordulatot vegyen. A nyilatkozat szerint az unió nagyra értékeli Ukrajna konstruktív megközelítését, Oroszországtól pedig elvárja, hogy felhasználja befolyását annak érdekében, hogy a minszki megállapodások az érintett területen teljes mértékben végrehajthatók legyenek. Az Európai Unió emlékeztetett, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határokon belül.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 516
szavazógép
2019-12-11: Belföld - :

Hírsaláta

DĂNCILĂ IS SÁROS AZ ARADI ÜGYBEN. Cifra dolgok derültek ki tegnap az aradi szociáldemokrata bűnszövetkezetről, amelyben Arad, Temes és Krassó-Szörény megyei vezetők ellen indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség: az a kenőpénz, amelyet a kamionosoktól vettek el, hogy kisebb terhelést írjanak a papírjaikba a valóságosnál, állítólag az SZDP legfelsőbb szintjéig elért. Érintett az ügyben Răzvan Cuc volt szállításügyi miniszter, Niculae Bădălău képviselő, sőt, Liviu Dragnea volt SZDP-elnök és Vio­rica Dăncilă volt kormányfő is, akinek személyes utasítására neveztek ki valakit az útügyi vállalathoz.
2019-12-11: Világfigyelő - :

Áder János Koszovóban

A küldetés méltóságot ad a koszovói magyar katonai jelenlétnek – hangsúlyozta az egységnél tett tegnapi látogatása során mondott beszédében Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.