Korábban inkább csak a flamandok erőltették a nagyobb tartományi autonómiát, de ma már a vallonok többsége sem jósol nagy jövőt Belgiumnak, a holland nyelvű flamandok és a francia ajkú vallonok közös szövetségi államának.
A Le Soir brüsszeli lap által közölt legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint Vallónia lakosainak 31 százaléka úgy véli: 15 év múlva olyan Vallóniában él majd, amely nagymértékben önállósodott, és bár még elvben Belgiumhoz tartozik, az a Belgium már csak szimbolikus jelentőséggel bír. Tizenöt százalék azon a véleményen van, hogy Vallónia fokozatosan Franciaországhoz kapcsolódik majd, 4 százalék pedig úgy gondolja, hogy Luxemburghoz. További 18 százalék szerint Vallónia és a kétnyelvű Brüsszel egy régióban való összeforrása jelenti a jövő útját. A teljesen független Vallóniában kétszázaléknyian hisznek.
Mindezen verziókkal szemben mindössze 26 százalék vélekedik úgy, hogy Vallónia másfél évtized múlva is nagyjából a mostanihoz hasonló jogállású tartomány lesz a belga szövetségi államon belül.
Külön felmérést végeztek Brüsszelben. A belga főváros többségében francia ajkú, de a hollanddal is lehet boldogulni. Brüsszelt flamand területek veszik körül, ahol viszont már egyes helyeken elég nehéz lenne csupán francianyelv-tudással érvényesülni.
Brüsszelben szintén 26 százalékosnak bizonyult azok számaránya, akik szerint a belga szövetségi állam fővárosának 15 év múlva is a mostanihoz hasonló lesz a jogállása. Ugyanennyien viszont azt gondolják, hogy egy tartalmilag teljesen kiürült, csupán jelképesen megmaradt Belgiumon belül Brüsszel tartomány nagyfokú önállóságot élvez majd. Brüsszel és Vallónia egyesülésében a brüsszeliek 15 százaléka hisz, a teljesen független Brüsszel tartomány jövőképe 13 százalék számára tűnik reálisnak, a Vallóniával együtt Franciaországhoz csatlakozás gondolatát 7 százalék tekinti elképzelhetőnek, a Luxemburghoz csapódást egy százalék, míg a Flandriával való egyesülést 4 százalék.
A jelenlegi helyzet tehát a többség szerint nem maradhat fenn túl sokáig. Egyesek szerint Belgium már ma sem több, mint ,,állandó diplomáciai érintkezés Flandria és Vallónia közt". A flamandok ezt a kapcsolatot szívesen lazítanák tovább, hiszen ők a gazdagabbak, ők a nagyobb adófizetők, a francia ajkú vallonok pedig értelemszerűen többet kapnak a támogatásokból. Közülük sokan — mint a közvélemény-kutatási adatok tanúsítják: egyre többen — attól tartanak, hogy a 177 éves múltra visszatekintő állam széthullik. Az ország 10,5 millió lakosából 6,5 millió a flamandok, csaknem 4 millió a vallonok száma, és él az országban néhány tízezer német ajkú is.
