A bravúrt, hogy mindkét jellemvonásukat egy időben igazolják, a hétfőn közzétett jövő évi büdzsétervezettel sikerült megvalósítani, mely talán mondani sem kell, valahogy nem az említett alappilléreknek kedvez, de mintegy ráadásként további, egy ország egészséges működése szempontjából elég fontos ágazatokon – mezőgazdaság, ipar, közberuházások – is becsületesen végigver, alaposan megnyirbálva kereteiket. És hogy a taktikázásban-cselezésben se valljanak szégyent, Ludovic Orban és csapata valamelyest megerőszakolva az alkotmányt, a tervezet parlamenti vitáját is megspórolná azzal, hogy felelősségvállalással kívánja elfogadni a tervezetet.

Utóbbi politikai húzásként nem utolsó, hiszen ha netán belebuknának a kísérletbe, a végén még a hatalomra kerülésük környékén óvatosan, de azért emlegetett előrehozott választások irányába is megnyílhat az út. Az már más kérdés, hogy végig lehetne-e menni ezen az úton, de nagy eséllyel ennek tisztázásáig nem jutottak még el. Ami biztos, hogy amennyiben a felelősségvállalást választják, a rendszerváltástól számítva példátlan aljasságot követnek el, hiszen gyakorlatilag semmibe veszik a parlamentet, mint az ország legfőbb döntéshozó fórumát, nyíltan szembeköpve a demokráciát és a jogállamiságot. Az 1989-es forradalom harmincéves évfordulója környékén ez mindenképp „gyönyörű” teljesítmény.

Pár mondat erejéig ugyanakkor érdemes még elidőzni a büdzsétervezetnél, pontosabban a nyertesek táboránál. Nagyon úgy tűnik, a liberálisok sem tudnak szabadulni a három évtizede fennálló kormányzati beidegződéstől, azaz az állami hatalmat felvigyázók pénzzel való kibélelésétől. Mással nehezen magyarázható, hogy miért a titkosszolgálatok, a belügy és a hadsereg a fő kedvezményezettje a tervezetnek, a „civil” ágazatok rovására. Biztosan sokan emlékszünk még, hogy míg az ellenzékiség keserű kenyerét majszolták a Nemzeti Liberális Párt vezetői, folyamatosan a katasztrofális pénzügyi döntésekre, fejetlen és indokolatlan forráselosztásokra panaszkodtak. A jelek szerint a kormányzati bársonyszékekből egészen más a rálátás az ország ügyeire, olyannyira, hogy az elődök által állítólag „hasból” eltervezett, jövőre esedékes bér- és nyugdíjemeléseket is hajlandóak véghezvinni. Hogy milyen következményekkel, arról egyelőre nem akaródzik beszélniük.

Mindent összevetve az Orbán-kormány teljesítménye egyre inkább a közmondásos báránybőrbe bújt farkas képét idézi. Az eltérés csupán annyi, hogy a gondosan előkészített álruhán napról napra fogynak az ép varratok, és egyre erősebben sejlik fel a megbúvó – a korábbiaktól sokban nem különböző – fenevad.