Szerda kora délután újra iktatta a parlament alsó házában Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt politikusa, RMDSZ színekben mandátumot nyert honatya a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. A Székely Nemzeti Tanács küldötteként ő és Biró Zsolt, a polgári alakulat volt elnöke látta el kézjegyével kezdeményezőként a tervezetet.
Kulcsár-Terza József lapunk megkeresésére elmondta: noha csak ketten szerepelnek mint kezdeményezők, az RMDSZ részéről azt a jelzést kapták, hogy „teljes mellszélességgel” támogatják a lépésüket. Mint ismert, két évvel korábban, az MPP háromszéki politikusa egyéni kezdeményezésként nyújtotta be az SZNT által elfogadott statútumot, a szövetség egyedüli politikai alakulatként a parlament mindkét házában, mind a szakbizottsági, mind a plenáris vita, valamint a szavazás alkalmával támogatta a tervezetet.
Kulcsár-Terza József arról is beszámolt, hogy a most benyújtott tervezet kisebb kiegészítéseken, bővítéseken esett át, az igazságügy megszervezésére vonatkozó részekkel egészülve ki.
A statútum újbóli beterjesztése kapcsán kiadott közleményükben az előterjesztők „az autonómiába vetett hitet, az önrendelkezés eszközei által biztosított jövő felé tekintő reményt, és a Székelyföld iránti szeretetet” jelölték meg mint ösztönző tényezőket, melyek rávezetették őket, hogy december 18-án, a nemzeti kisebbségek napján a parlament alsó házában törvénykezdeményezésként iktassák Székelyföld Autonómia Statútumát. Abbéli reményüknek is hangot adnak, hogy az előterjesztéssel áttörést érhetnek el, sikerül érdemi párbeszédet kialakítani a román pártok képviselőivel, elismertetni és elfogadtatni velük a székelység önrendelkezéshez való jogát. Továbbá megismétlik azon meggyőződésüket, miszerint a székelyföldi magyarság szülőföldjén való megmaradásának és boldogulásának záloga az önrendelkezés, ebben a hitben kell folytatni a Székelyföld autonómiájáért vívott küzdelmüket. Az aláírók úgy vélik: a következetes kiállás és a közösség jogai érvényesítéséért tett közös erőfeszítések közelebb visznek a cél megvalósításához.
Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József felidézik: a közelmúltban számtalan, a székelyföldi magyarság ellen irányuló burkolt vagy esetenként nyílt támadásnak lehettünk tanúi, amelyek arra irányulnak, hogy elbizonytalanítsák, megfélemlítsék a közösséget. A képviselők szerint közös felelősség eloszlatni azt a tévhitet, miszerint mindaz, amit Románia megvalósított a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok tekintetében, modellértékűnek mondható. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a székelység akaratát mind hazai, mind nemzetközi fórumokon kinyilváníthassák, és egyértelművé tegyék, hogy a közösség nem mond le az önrendelkezés jogáról, amelyre 1918. december 1-jén a gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet kapott.
