A tisztségébe novemberben újraválasztott elnök tegnap rövid sajtónyilatkozatban summázta az eddigi tevékenységét mérlegre tevő, nyolcszáz oldalas dokumentumot, amelyet az elnöki hivatal honlapján tettek közzé.

Iohannis felidézte: mandátuma egyik első kezdeményezéseként 2015-ben megszerezte a parlamenti pártok konszenzusos támogatását ahhoz, hogy Románia legalább tíz éven keresztül a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordítson védelmi kiadásokra, ezzel is bizonyítva szövetségesei előtt, hogy megbízható ország.

Külpolitikai szerepvállalása során Iohannist az a hármas alapcélkitűzés vezérelte, hogy Románia növelje szerepét a NATO-ban, az Európai Unióban, és erősítse stratégiai partnerségét az Amerikai Egyesült Államokkal. Külföldi útjai sorából kiemelte, hogy két ízben is találkozott Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, de az idei román uniós elnökséget lezáró nagyszebeni csúcstalálkozót is külpolitikai sikerei között tartja számon, hiszen az európai állam- és kormányfők a csúcson az unió jövőjéről fogadtak el szándéknyilatkozatot.

Belpolitikai téren az elnök feladata az állam intézményeinek működése felett őrködni, márpedig ezeket szerinte az utóbbi három évben folyamatos ostrom alatt tartották, és megpróbálták egyéni és pártérdekeiknek alárendelni a hatalmon lévő szociáldemokrata politikusok. Az államfő büszke arra, hogy megakadályozta a közkegyelmi rendelet, a bűnözőknek kedvező új büntető törvénykönyv hatályba lépését, az általa kiírt korrupcióellenes népszavazáson pedig több mint hatmillió választópolgár adta voksát arra, hogy „meg kell erősíteni a jogállamot”.

Az elnök kitért az oktatásra, szociális kérdésekre, a civil szervezetekkel fenntartott partnerségére is, valamint arra, hogy az ország kulturális értékeinek megőrzése és gazdagítása felett is őrködött. Ezek között megemlítette a nemzeti kisebbségek kulturális örökségének ápolását is.