Ez még korántsem a végszavazás volt az októberben elért új brexit-megállapodásról, mivel az egyezség ratifikálását célzó törvénytervezetnek az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia. Az eredménynek különös jelentőséget ad, hogy a múlt héten tartott, előrehozott brit parlamenti választások óta ez volt az első szavazás a londoni alsóházban, amelyben a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Pártnak immár kényelmes, 80 fős többsége van. A Konzervatív Párt a múlt csütörtöki választásig kisebbségben kormányzott. Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a tavaly novemberben elért eredeti brexitegyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet. Az előző parlament alsóházának képviselői október végén – immár a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kezdeményezésére – megszavazták ugyan a brexit-megállapodás alapelveit, rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet azzal az indokkal, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által akkor megszabott három ülésnap alatt. A kormány a múlt csütörtöki előrehozott parlamenti választás előtt már nem terjesztette ismét az alsóház elé a brexit-megállapodást, de Johnson a kampányban többször is kijelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, karácsony előtt újból benyújtja az egyezmény ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.

Ez történt meg pénteken, és az alsóház ezúttal megszavazta a korábbinál nem sokkal kevésbé feszes további tárgyalási menetrendet is. Ennek alapján a képviselők január 7-én, 8-án és 9-én is tárgyalják a brexit-megállapodás ratifikálását célzó indítványt, amely ezután a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza elé kerül. A Lordok Házában nincsenek többségben a brexitet pártoló tagok, és a kamara elvileg módosításokat is csatolhat a brexit-megállapodás törvénybe iktatását célzó tervezethez, bár kérdéses, hogy az indítvány ilyen jelentős többségű alsóházi jóváhagyása után ezt megteszi-e. Boris Johnson miniszterelnök sokszor hangoztatott célja az, hogy az Egyesült Királyság a brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján kilépjen az Európai Unióból, és addig a kormány végig akarja vinni a feltételekről szóló megállapodás ratifikációs folyamatát.

A tervezet a brexit-megállapodás törvénybe iktatása mellett jogi erővel tiltaná meg a kormánynak és a parlamentnek a brexit után tervezett átmeneti időszak meghosszabbítását. Az átmeneti időszak – amely csak akkor lép életbe, ha a londoni parlament a brexit napjáig ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást – 2020. december 31-ig tartana, és időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyrendszerben. Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy London és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására. A brexit-megállapodásban szerepel is egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról 2020. június végéig kellene dönteni.

Számos elemzői vélemény szerint, ha jövőre nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval, és ha az átmeneti időszakot ennek ellenére nem hosszabbítják meg, annak ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mint ha az Egyesült Királyság a brexit-megállapodás ratifikálása nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból. Johnson azonban többször is egyértelműen leszögezte, hogy nem lehet szó az átmeneti időszak semmiféle meghosszabbításáról.