KármentőLegyen ön is diplomás!

2019. december 23., hétfő, Jegyzet
Kuti János

A diplomagyárak működésébe bizony néha még hibák is becsúsznak, és olyankor némileg fékeződik az oklevelek nyomtatásának folyamata és csökken a kiadott diplomák száma.

Szerencsére nem minden ilyen, a tudást papírral bizonyító hamisságára derül fény, de néha megtörténik. Szeptemberben egy jó minőségű, de hamis diploma miatt bukott le a Transelectrica főnöke, Marius Carasol, aki életrajzába beleírta, hogy 2005-ben lett diplomás mérnök. És a szerencsétlent nem azért váltották le, mert nem végezte jól a munkáját, hanem a miatt a fránya papiros miatt!

Pedig egy ilyen diploma megszerzése nem kevésbe kerül, mint ahogy az a Spiru Haret Egyetem esetében is kiderült, ahol hatalmas botrány tört ki, amelybe 30 diák, 15 tanár, három dékán és prodékán, két egyetemi alkalmazott és 12 közvetítő került bele, nyakig. Az egyik diplomát szerezni óhajtó gyermek apukája távirati stílusban felsorolta, mi lehet feltétele a papiros megszerzésének: télen ugyebár levágnak egy disznót, majd elfolyik 20, 30, 40 liter bor, húsz liter pálinka. A hivatalos taksán kívül még elúszik 1500 euró. Húsz tantárgy, az húsz tanár lefizetése. Minek is költene többet az állam a tanügyre, ha a diplomázni készülők közvetlenül fektetnek bele a diplomaszerzésbe?!

Különben is nem kellene mindenféle okleveleket követelni a különféle állások elfoglalására ácsingózóknak, hiszen azokra úgyis versenyvizsgákat szerveznek, amelyek sok esetben úgy zajlanak, mint ahogy legutóbb Temes megyében történt, ahol a korrupcióellenes ügyészség kiderítette: a regionális út- és hídügyi igazgatóságon több vezető politikus közbenjárására elcsaltak egy öt állás betöltésére kiírt vizsgát. Ennek eredményeként a szociáldemokrata politikusok által támogatottak nyerték el az állásokat 4000–10 000 eurós összegek kifizetése fejében. Aztán a nyertesektől még „védelmi pénzt is kértek”, hogy megőrizhessék posztjukat. És csak úgy mellékesen pénzért hamisították Nagylaknál a határon kilépő kocsik súlyát is. A pénzt meg a pártkasszába juttatták.

Most a lefüleltek és kirúgottak helyett az új kormány új politikusainak új emberekkel kell feltölteniük a kiebrudaltak helyét. (Csak majd, ha kiesnek a hatalomból, nehogy őket is hasonló vádak miatt kelljen leváltani!) A versenyvizsgákon sok esetben kitétel egy diploma, amelyet természetesen legkönnyebben a Spiru Hareten vagy egy ahhoz hasonló egyetemen lehet beszerezni pénz ellenében. De akár doktori dolgozatokat is össze lehet másolni, disszertációkat és címeket lehet vásárolni, amint az már többször kiderült. Sőt, bárkivel megtörténhet az, ami a volt pénzügyminiszterrel, Eugen Teodorovici-csal, aki a Román Hírszerzési Akadémiáról kapott diplomát arról, hogy részt vett egy 45 napos egyetem utáni kurzuson. Ő bevallotta, hogy nem tehet róla, mert bár egyszer sem járt az akadémia felé, mégis készen hazaküldték neki az arról szóló papírt.

Ezt látva az új kormány a tanügynek nem a nemzeti össztermék hat százalékát adja, miként azt a törvény előírja, hanem 3,8 százalékot úgy, hogy abba beleszámoljuk az uniós forrásokból kapott pénzeket is. De még ez is sok, ha figyelembe vesszük, hogy a szakértők állandóan azt hangoztatják: a diákoknak egy csomó felesleges dolgot tanítanak az iskolákban! Hát azokat feltétlenül ki kell venni a tantervből, és akkor lehet, hogy feleannyiba sem kerül az oktatás.

Viszont ha azt nézzük, hogy nálunk mennyi tudás szükséges bizonyos állások betöltéséhez, akkor még a fele is sok a tanügynek most szánt összegnek. Az érettségi diploma törvényes módon való megszerzése is elég macerás. Az egyetemi oktatásban bevált módszereket itt is lehetne alkalmazni. Minek gyötörni szegény diákokat a korai felkeléssel, a tanulással, minek megfosztani a sok szabad időtől, amit jóval kellemesebben tudnának tölteni, mint az iskolapadokban való gubbasztással? Elvégre piacgazdaság van, minden eladó, mindent meg lehet venni, még a diplomákat is. Akkor meg minek egyáltalán pénzt áldozni a tanügyre? A jobb diákoknak elég lenne csak egy osztályt kijárni, a gyengébbeknek kettőt, ami alatt elsajátítják az írás-olvasást, ugyanis hiába járnak 12 évig iskolába, funkcionális analfabéta a diákok 44 százaléka, tehát azzal maradnak, amit első osztályban megtanulnak: írni, olvasni – csak éppen azt nem értik, amit olvasnak. Számolhatnak mobiltelefon segítségével, amire kíváncsiak, az kigooglizható a számítógépen.

Akkor minek tanulni 10–11 éven át potyára?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 603
szavazógép
2019-12-23: Közélet - Fekete Réka:

Vöröskeresztes önkénteseket díjaztak

„Minden egyes önkéntes cselekedet egy elültetett mag a közösség kertjében, mely hosszú távon növekedni fog és teremni, a termést pedig a közösség egésze tudja élvezni” – hangsúlyozta Opra Szende, a Kovászna Megyei Vöröskereszt önkénteseinek vezetője a hónap közepén tartott önkéntesgálán, amelyen díjazták a 2019-ben legtöbb órát tevékenykedő önkénteseket.
2019-12-23: Közélet - Iochom István:

A Salvatore Egyesület angyaljárása

A sepsiszentgyörgyi Salvatore Egyesület idén is több száz háromszéki családnak tette szebbé a karácsonyi ünnepeket.