És micsoda körülmények között gürcölt! A szociáldemokrata politikusok álladóan ostrom alatt tartották és akadályozták tevékenységében. Ennek ellenére hősiesen küzdött, és valószínű, hogy a szociáldemokrata kormányzás mellett az ő áldásos tevékenységének következményeként is az Európai Unió tagországai közt majdnem mindenben elsők vagyunk… hátulról. De most még öt éve van arra, hogy elölről számítva is az élen legyünk, mert immár van egy miniszterelnök csicskása, a jó Orban (Ludovic), aki függőségben vele, engedelmességgel tartozik neki. Úgyhogy újabb öt év után az elnöki megvalósítások felsorolása majd több kötetre fog rúgni, mert Iohannis addig ismét újra megteremtheti a sokoldalúan fejlett Romániát, ami eddig még csak egy elnökünknek sikerült, Ceaușescunak, akit aztán hálából feleségével együtt halomra lövettek saját megbízható embereik. Ceau a saját pártkongresszusain órákon keresztül olvasta azokat a grandiózus eredményeket, amelyeket Románia az ő vezetésével elért, csak az volt a baj, hogy az akkori fénykorszak eléréséhez sok áram kellett, amit állandóan a lakosságtól vettek el, és emiatt a sötétben nem látszott az aranykor. De most már egész másként lesz, és a sokoldalúan fejlett kapitalista Romániában élők a civilizáció és a jólét még magasabb csúcsaira jutnak el.

Iohannis nem olvasta fel mind a 833 oldalnyi öntömjénezést, mert arra ráment volna teljes második mandátuma. Csak ízelítőt adott belőle, kedvcsinálónak, tizennégy perc 12 másodperc alatt. Azok, akik nem nagyon érzékelték sikereit, olvassák el mind a 833 oldalt, és meggyőződnek, hogy a hiba az ő érzékszerveikben van, mert ha mi nem is vagyunk megelégedve vele, Iohannis nagyon is elégedett saját magával. Ha könyv alakban is megjelenik, akkor az elmegyógyászok receptre felírják majd az alvászavarban szenvedőknek a kötetet, s a patikákban fogják árusítani azt altató helyett. Ennek az az előnye, hogy fogyasztása, mármint maga az olvasás, nem okoz túladagolást, hiszen a rossz alvó csak addig tudja olvasni majd az elnök cselekedeteit, amíg el nem alszik.

Felidézte: mandátuma elején megszerezte a parlamenti pártok konszenzusos támogatását ahhoz, hogy Románia legalább tíz éven át a társadalmi összterméke két százalékának megfelelő összeget fordítson honvédelemre. Aztán hirtelen a kapott pénzzel el is rohant kétszer Amerikába, Trump elnökhöz, akitől vett egy rakétaelhárító rendszert négymilliárd dollárért, és akitől ráadásként kapott két kézfogást és egy sapkát Tegyük újra naggyá Romániát felirattal. Ez az összeg sajnos túl kicsi volt arra, hogy Amerika eltörölje a román állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettséget. Majd, ha még veszünk fegyvereket ennek többszörösére, akkor talán szóba jöhet.

Az idei nagyszebeni uniós találkozót is külpolitikai sikerei között emlegette, csak hát ott annyira el volt foglalva a sok illusztris vendég fogadásával, hogy nem volt ideje felvetni például Románia schengeni övezetbe való felvételét.

Sikerei közt megemlíti azt is, hogy megakadályozta a „bűnözőknek kedvező” új büntető törvénykönyv hatálybalépését, és így be tudta záratni az egyes számú közellenséget, Liviu Dragneát. Iohannis legfontosabb eredményének azt tartja, hogy Románia nem tért le az európai útról, amely ugyebár nálunk semmiképpen sem autópálya, mert azt nem tudunk építeni. De valahogy mégis haladunk Európa felé, és nem térünk le az útról, ami ha gödrös is, sáros is, de a miénk. Az elnök megemlítette a nemzeti kisebbségek kulturális öröksége ápolásának fontosságát is. Ez, ha nem is valósult meg teljes mértékben, annak köszönhető, hogy örökség általában csak elhalt családtag után keletkezik, és a magyarok még nem haltak ki teljesen Romániában, így hát nem is létezhet örökség utánuk. Apadásuk érdekében azért Iohannis ott tesz, ahol tud. Megtámadott minden olyan törvénykezdeményezést, amely kedvező lett volna a kisebbségeknek, így segítve elő, hogy mihamarabb románok legyenek, mint ő, aminek, ím, megvan a haszna, s lám, román elnök lett előle. Mostani beiktatásán is kijelentette, minden románok elnöke lesz, nem csak azoké, akik rá szavaztak, ami azt jelenti, hogy nem tekinti magát a magyarok elnökének. Sokat dolgozott az öt év alatt, de most, az ünnepek alatt otthon marad, és ha az időjárás megengedi, sízni szeretne menni.

És amilyen ügyes és jó politikus, aki állandóan tudja, honnan fúj a szél, még azt is el tudja intézni, hogy tél legyen.