A természeti katasztrófák közül a szakértő kiemelte a nagy erdőtüzeket. Példaként említette, hogy Ausztráliában három hónapja képtelenek megbirkózni a lángokkal, de Szibériában, a mediterrán térségben és Chilében is nagy tüzek pusztítottak. Juhász Árpád azt mondta: annyira szárazak az erdők, hogy a nagy erdőtüzekkel, főleg ha erős szél is társul hozzájuk, a modern technika ellenére nem lehet mit kezdeni.

Komoly problémának nevezte a vízhiányt, amelyre példaként említette, hogy Indiában ötmilliós városba kellett tartálykocsikkal eljuttatni a vizet. Ez a szakértő szerint egyértelműen kapcsolatban van a globális felmelegedéssel. Világszerte egyre gyakoribbak az aszályok, egyre több az extrém meleg napok száma – emelte ki.

Hozzátette: vannak olyan katasztrófák – például földrengések, vulkánkitörések –, amelyek kialakulását az emberek nem befolyásolhatják, és azokat nem is tudják előre jelezni. Ebből a szempontból csendes volt az év, viszont látható, hogy a nagy trópusi ciklonok – hurrikánok, tájfunok – gyakoribbá válnak és kitolódik a szezonjuk. Ezek azonban kialakulásuktól kezdve követhetők, így a lakosságot fel lehet készíteni rájuk – mondta. Juhász Árpád hangsúlyozta: az, hogy ennyi katasztrófát látunk nap mint nap, a tömegkommunikációnak is köszönhető. Régebben hetek, hónapok is elteltek, amíg hír érkezett a világ más részén történt természeti katasztrófáról.