Az Európai Parlament (EP) azt javasolja, hogy a Molotov―Ribbentrop-paktum évfordulóját, augusztus 23-át nyilvánítsák a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává.
Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke a testület tegnapi brüsszeli plenáris ülésén hirdette ki az erről szóló írásbeli nyilatkozatot. Az emléknap ügyében a parlamenti ajánlás nyomán a tagországok kormányait képviselő Európai Tanácsnak kell majd állást foglalnia. A nyilatkozattervezetet a magyar szocialista Gurmai Zita, Marianne Mikko észt szocialista, Christopher Beazley brit néppárti, Alexander Alvaro német liberális, valamint a lett Inese Vaidere (Nemzetek Európájáért képviselőcsoport) terjesztette be.
Az írásbeli nyilatkozatokat akkor lehet az EP hivatalos álláspontjának tekinteni, ha azt a képviselők több mint fele aláírta. Ebben az esetben az összesen 785-ből 409 európai parlamenti képviselő írta alá a nyilatkozatot, amely szerint az emléknap célja, ,,hogy megőrizzük a tömeges deportálások és a népirtás áldozatainak emlékét, egyúttal elmélyítsük a demokráciát, és előmozdítsuk földrészünkön a békét és stabilitást". A dokumentum emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió és Németország által 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov―Ribbent-rop-paktum a hozzá csatolt titkos jegyzőkönyvekkel együtt Európát két érdekszférára osztotta fel. Kitér a nyilatkozat arra is, hogy a sztálinizmus és a nácizmus jegyében elkövetett tömeges deportálások, gyilkosságok a háborús bűncselekmények, illetve az emberiesség elleni bűncselekmények kategóriájába tartoznak, ezek pedig a nemzetközi jog szerint nem évülnek el.
