Annak fülszövege: „A Magyar Tudományos Akadémia 1832 óta rendszeresen közreadja a magyar helyesírás új szabályait.” Ennek megjelenése után terjedt el a gyűlik, hullik alak használata minden esetben, szóban sokszor már-már fülsértően, írásban zavaróan.

Jelen pillanatban négy helyesírási szótáram van. Ezek alapján szeretnék rájönni, hogy is állunk ezen igék használatával.

A Kriterion Kiadó gondozásában 1978-ban megjelent Magyar helyesírási szótár gyűl v. gyűlik, illetve hull v. hullik alakot jelöl meg, minden megkülönböztetés nélkül. Gondolom, az íróra, illetve a beszélőre bízza a választást.

Az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg 1999-ben a Deme László, Fábián Pál, Tóth Etelka szerkesztette Magyar helyesírási szótár első kiadása. A gyűl v. gyűlik, illetve hull v. hullik alakot jelölik meg itt is, minden magyarázat nélkül.

Viszont: a Magyar Tudományos Akadémia 1954-ben kiadott tizedik, átdolgozott és bővített kiadása (második lenyomat) pontosan megjelöli, mikor indokolt az ige gyűl, illetve gyűlik alak használata. Gyűl (a nép), gyűlik (a seb). A hull és hullik igét külön tünteti fel, nem jelöli be, hogy vagy/vagy, mintha teljesen más értelmű szavak lennének. Nem magyarázza, milyen esetben kell egyik vagy másik változatot használni.

Nekem viszont mindegyre a fülemben cseng a Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! verssor. Arany János anyanyelvi érzékében bízva gondoljuk meg, mikor használjuk a gyűl és mikor a gyűlik alakot. Bízzunk a fülünkben, és ne a divatban.

Kerekes Mária