Izsák Balázs, az SZNT elnöke köszöntő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a madéfalvi vérengzés előtti két esztendő, a székely nemzeti ellenállás hősies időszaka, amely arra kötelez: ne csupán Madéfalván, hanem Székelyföld fővárosában is megemlékezzünk. A Székely Nemzeti Tanács elnöke ugyanakkor beszámolójában a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés jogi útját elevenítette fel. A magyar kormány támogatásával, Románia, Szlovákia és Görögország ellenvéleményével szemben hat évi pereskedés után sikerült bejegyeztetni az Európai Bizottsággal a kezdeményezést. A román álláspont bebizonyította, hogy a száz évvel ezelőtt született román állami doktrína célja, hogy Erdélyt végelegesen románná tegyék, ma is él – fejtette ki Izsák Balázs. „Ez a stratégia egy olyan országképet rajzolt, amelynek megfelelően Románia egy erősen centralizált, elszigetelt ország, amely ellenséges a szomszédaival – különösen Magyarországgal – szemben, ellenséges az európai értékekkel szemben, saját nemzeti kisebbségeit pedig veszélyforrásként kezeli. Ez a felfogás elavult, és nem lehet helye egy olyan országban, amely tagja az Európai Uniónak, és amely részes állama a Polgári és Politikai Jogok nemzetközi egyezségokmányának” - mondta az SZNT elnöke.

A küldöttgyűlés három dokumentumot vitatott meg és fogadott el. A Felhívás a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezés támogatásáért című dokumentum egyebek mellett leszögezi: „Az utódállamok asszimilációs politikája, de a globalizáció elnemzetietlenítő hatása olyan kihívás, amelyekre e régió lakóinak kell választ adni. Ez a válasz a hagyományok megőrzésére, a nyelv, a kultúra, a hit megtartására, és az egyes területek kulturális arculatának védelmére kell, hogy intézményes és törvényi garanciát teremtsen.” Ennek érdekében indult a polgári kezdeményezés, s bár az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló időnek kétharmada már eltelt, a feladat teljesíthető – szögezi le a dokumentum. „Bízva partnereink ígéretében, amelyet annak a közösségnek tettek, amelyet képviselnek, a Székely Nemzeti Tanács ezúton szólít meg minden Európában élő magyart, hogy a hátralévő időben támogassa a kezdeményezést”  - áll a felhívásban.

A küldöttgyűlés állásfoglalást fogadott el Székelyföld Autonómia Statútumának negyedik beterjesztése kapcsán is. Mint ismeretes, az SZNT által kidolgozott statútumot Kulcsár-Terza József képviselő, az SZNT küldöttje decemberben ismét a román parlament elé terjesztette. Ennek kapcsán a dokumentum megállapítja: a székely nép a törvénytervezet korábbi, háromszori elutasítása ellenére sem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, ezért fontos, hogy Románia törvényhozó szerve, a romániai társadalmi párbeszéd legmagasabb szintű fóruma ismét megvitassa a statútumot. „Székelyföld Autonómia Statútuma az egyetlen olyan törvénytervezet, amely a román társadalom egészének felmutatja a székely székek által őrzött hagyományos értékeket, azt az akaratot, hogy az itt élő közösség ezeket meg kívánja őrizni” – áll a dokumentumban.

A küldöttgyűlés ugyanakkor elfogadta az SZNT állandó bizottságának határozatát, amellyel „az önazonosságuk vállalásáért ártatlanul meghurcolt személyek hűségének elismeréseként, a közösség nevében kifejezett méltatásként létrehozza a Moyses Márton Kitüntető Címet”. Az esetenként kiosztandó elismerést elsőkként a székely terrorperben elítélt Beke István Attila és Szőcs Zoltán kapja meg. (Fer-)