Jó reggelt! című sepsiszéki falujárásunk különleges célpontjai hólepellel és anélkül is Székföld falvai voltak. Árapataki látogatásunkat követően Hidvéget kerestük fel, ahol a hátunk mögött maradó esztendő minden sikere és történése arról győzött meg, hogy küzdelmek között is él ez a település, román, magyar és népes roma lakossága pedig a szükséges bizalommal lép az új esztendőbe. Az év végi ünnepek segítenek átjutni – mondták –, mindenki nem kelhet vándorútra, itthon keresünk, itthon szeretnénk jobb életet!
Harangszó és biztatás
A maroknyi hidvégi magyarság – túl karácsony hangulatán – örömmel újságolta, hogy Kristály László Zsolt személyében új lelkésze van a református gyülekezetnek, akinek fiatalos lendülete lelkierővel és bizalommal tölti el híveit, akiknek lélekszáma – a szomszédos Barcaföldvár és a volt téglagyári telep mintegy hetven magyar reformátusával együtt – meghaladja a háromszázat. Az új számbavételt Bernád István gondnokkal közösen végezték el.
Látogatásunk alkalmával a lelkészi család a parókia, a lelkipásztori hivatal belső rendezésével foglalatoskodott. Karácsony szenvedeje előestéjén az új lelkész Ézsaiás próféta szavaival fogadott, tele tervekkel-elképzelésekkel, amiképpen egy lelkésznek indulnia kell élete következő szakaszán. Elmondta, hogy örömmel jött Hidvégre, kedveli a helyet, a lelki közösséget, és kérésünkre bemutatkozott.
– Katolikus gyökerű csíki famíliából vétettem, édesanyám keresztvári református asszony volt, az ő vallását örököltem. A teológia elvégzése után három évig a kolozsvár-törökvágási gyülekezet lelkipásztora voltam, augusztus elejétől püspöki kihelyezéssel kerültem Hidvégre. Nem volt elegendő alkalmam belepillantani a gyülekezet történetébe, de tudok elődeimről, különösképpen néhai Simó Álmos tiszteletesről, aki megírta az eklézsia történetét, Ungvári főjegyző urat személyesen ismerem. A hidvégiek felújított, korszerűsített paplakkal vártak. Az árapataki Fülöp Gál László beszolgáló lelkész lelkületileg is előkészítette érkezésemet. Működő nőszövetségünk van, alakul egy ifjúsági és lesz konfirmáló csoport is. Templomunk külső tatarozását szeretnénk befejezni, modernizálni akarjuk a lelkészi lakás udvarán levő gyülekezeti termet. A presbitérium egyhangúlag elfogadta a vagyoncserét, amit a helybeli önkormányzat ajánlott, békét kötöttünk. Az egyházközség az önkormányzattal folytatott per elvesztése nyomán és a büntetőkamatok révén tetemes pénzbeni adósságot halmozott fel. A pert lezártuk, lemondtunk az iskola egész területéről és a romos, régi egyházi iskolaépületről a részben beerdősödött és legelőterülettel rendelkező Kunakert fejében.
A hidvégi reformátusok új lelkipásztora, Kristály László Zsolt
– Kérem, szóljon a számunkra nagyon fontos földvári témájú dokumentumkiállításról.
– A régi kántori lakást az elődöm idejében mentették meg, és jelenleg emlékházként működik. Itt található az az állandó jellegű képi és írott, részben tárgyi dokumentumgyűjtemény, amely a szomszédos Barcaföldvár egykori hírhedt fogolytáborának állít szomorú emléket, s amely két elődöm – nt. Ungvári Barna András egyházmegyei főjegyző és tiszteletes Nagy János – idején létesült Benkő Levente hírlapíró és helytörténész dokumentációs és gyűjtőmunkája révén, annak okán, hogy a fogolytáborban elhunyt magyar áldozatokat minden alkalommal a hidvégi gyülekezet lelkipásztora temette és jegyezte be a halottak anyakönyvébe. Így aztán a minden évi novemberi helyszíni megemlékezésen jómagam is részt veszek. Az emlékházat előzetes bejelentés nyomán bárki megtekinthet.
Bernád István gondnoktól az egyházközség bajai felől érdeklődtünk. Mint mondta, folytatni akarják a parókia külső falának szigetelését-meszelését, a munka felét már elvégezték.
– A jövő esztendő feladata marad az imaterem felújítása, padlócsempét szeretnénk lerakni és körös-körül belső falburkolattal otthonosabbá tenni. Óvni akarjuk a festett kazettákat is, amelyek Simó Enikő képzőművész, Simó Álmos egykori kedves papunk testvérhúgának munkái. Meghívjuk majd egy nőszövetségi találkozóra – fűzte hozzá Bernád Istvánné gondnokasszony. – Örvendünk, hogy béke lett a községvezetés és az egyházközség között, és a cserébe kapott mintegy 26 hektárnyi területet hasznosítani fogjuk, megmenekültünk a felhalmozott adósságtól. A presbitériumnak az a terve, hogy beültessük a legelőt, legyen erdője azoknak is, akik utánunk következnek. A vagyon gondozását rábízzuk az olaszteleki erdészetre.
Hidvégen a román és a magyar egyházakban is hagyományos módon alakult a Megváltó születésnapjára tervezett ünnep. Karácsonyi műsorral, görögkeleti liturgiával és magyar istentisztelettel emlékeztek a megszületett Jézusra.
Az öregotthonban
Szívközelbe költözött az ünnep a hidvégi öregotthon lakói között. E sorok írója ez alkalommal földijét kereste, afelől érdeklődve, hogy minek árán került oda, ahol csak az érzi jól magát, aki békülékeny természetű – mert akit érzékenyen érint a régi otthon iránti honvágy, az időnként menekülni kényszerül. Liliana Cucu igazgató szerint ebben az esztendőben is bensőséges volt karácsony ünnepe, számtalan ajándékozó köszöntötte a szépkorúakat az otthonban, a nőegyletek, egyházak, zsandárok és papok imádkoztak, gyermekek kolindáltak, semmiben sem volt hiány.
– Most 83-an vagyunk – tájékoztatott az igazgató –, üres hely is van még elég, hiszen 110 fő a kapacitás. Várólistán senki sincs! Nekünk az ide érkező személy nyugdíjának 60 százalékát kell letartanunk, a többi költséget a hozzátartózónak kell adnia, ha van rá lehetőség. Ha nem, akkor a helyi tanács és a megyei önkormányzat egészíti ki ezt szociális alapjaiból. Három asszisztensnő és a helyi családorvos oldja meg öregeink panaszait.
Bekopogtattunk az árkosi Kocsis Erzsébet szobájába, érdeklődtünk, mi szél hozza ide azt, akinek lakása, jó nyugdíja van.
– Én saját elhatározásomból jöttem ide, és ezért magamra kell vetnem! Itt mentem férjhez Kocsis Jenő asztaloshoz. Az az igazság, hogy Árkoson rokonom nincs. Erdőjogomat a Váncsa családra hagytam, ők fizetik az adósságaimat.
Erzsi néni nem nyugodt, bánatos. Könnyes szemmel kísért ki a szobájából.
Esztendőforduló gondokkal
Sürgés-forgás fogadott a faluháza előtt, segélycsomagokkal teli kamionról raktározták pincébe a szállítmányt a szociális segélyből élők. Sokan vagyunk – mondták, mindenki nem tud külföldre menni dolgozni, annak is sok akadálya van! Egy élete delén levő roma férfi abban reménykedett, hátha túl tud adni frissen kötött vesszőseprűin, annak árából már egyenes út vezet a roma telep üzletébe. Ha egy kicsi hó esne, jobban menne a vásár – mondja. – Vegye meg, no – kínálja –, lesz majd hó is, a farkas nem eszi meg a telet!
Segélyrakomány érkezett
Alexandru Cucu polgármester minden embert ismer a faluból, évtizedek óta lakója a településnek.
– Megkezdtük a roma telep rendezését – folytattuk régi témánkat. – Jobbra fordul ott is lassan az élet. Felmérettük a negyedet, utat építünk a lakóházak között, telkesítünk, villanyáram van, és bővítjük a vízhálózatot is.
Elmondta, hogy befejezték a település ivóvíz- és kanalizációs rendszerét.
– Mindkettőt átvezettük az Olton, és rá vannak kötve a szomszédos Brassó megyei Barcaföldvár hálózatára. Nem volt könnyű engedélyt szerezni, hogy átvezethessük a két fővezetéket a vasúti pályatest alatt. Jó megoldásnak tartom ezt a választást, mert így nekünk nem kell szennyvízülepítőt építtetnünk, a földvári nagy kapacitású tisztító el tudja nyeli az innen érkező szennyvizet is. Ha időközben kapnánk majd ivóvizet a megyeszékhely szolgáltatójától, ami egyelőre késik, és ha az olcsóbb is lenne, nem lesz gond rácsatlakozni a városi fővezetékre. Szeretnénk ivóvizet szolgáltatni a hozzánk tartozó Nyáraspataknak is, ami nem lesz könnyű.
Meghosszabbíttatnánk a községközpont fővezetékét a faluig, de jelenleg kérdéses pénzalapot szerezni, ugyanis igen alacsony a település lélekszáma. Haladtunk a községközpont utcahálózatának aszfaltozásával. Van még néhány mellékutca, amit korszerűsíteni kell, erre benyújtottunk egy pályázatot. Sikerült kicseréltetni az elektromos hálózat fővezetékét, most nincsenek panaszok. A bajok inkább az előpataki erdős útszakaszokon szoktak jelentkezni télvíz idején. Jelenleg a megyei Electrica vállalattal folyik egy programunk, melynek révén felszámoljuk a település perifériáján levő ideiglenes vezetékeket, különösképpen a roma telep tákolt hálózatát – ez sajnos eléggé lassan halad. Sikerült jobbítani az éjszakai világításon is, kicseréltünk minden régi típusú villanyégőt, járhatóvá tettük és kivilágítottuk a Hidvég és a földvári vasútállomás közötti ösvényt is, amelyet a Brassóba ingázó hidvégi munkások, tisztviselők naponta használnak.
Utolsó látogatásunk óta megújult a család- és fogorvosi rendelő épülete is, ahol gyógyszertár is helyet kapott. A polgármester elmondta, hogy a közeljövőben a belső bútorzatot cserélik ki, remény van arra is, hogy bővítsék mind a két rendelő műszaki felszerelését, új, korszerű széket kap a fogorvos. Kifogástalan a községközpont művelődési otthona, konyharészleggel működik, múlt évben itt került sor a megyei RMDSZ által szervezett Hidvégi magyar napokra.
Egyezség született
Amikor az iskolák helyzetére került sor, a polgármester is elmondta, hogy végre egyezségre jutott egy már rég felajánlott telekcsere ügyében a helybeli református egyházközség és a községi önkormányzat. Az egyházközség átadja tulajdonából a hidvégi általános iskola telkét és az azon fekvő, romossá lett régi iskolaépületet, helyette elfogadták azt az erdős-legelős területet, amelyet az önkormányzat felajánlott. Az új évben a községi tanács és a presbitérium jegyzőkönyvei alapján megtörténik a közjegyző előtti csere és a területek telekkönyveztetése. Uniós pályázati alapokból szándékszanak bővíteni az iskola jelenlegi épületét. Ennek körzetében egy sportkomplexumot akarnak létesíteni, benne iskolai tornateremmel. A területen álló régi kúriát felújíttatják, hiszen erre szükség lesz az ott folyó tevékenységben.
Hidvég község polgármestere, Alexandru Cucu. A szerző felvételei
– Biztatónak mutatkozott elképzelése, hogy halastavakat létesítsen az Olt Hidvég felőli partja mentén. Átellenben ugyanis ott vannak a Doripesco cég tavai. Mi a helyzet a hidvégi oldalon?
– Elkészültek a tavak. A Doripesco elhordta a kavicsot, kialakították a tavakat, bekötőutat is biztosítottunk. Következne a tavak rendezése, benépesítése, és mivel az önkormányzat nem végezhet ilyen jellegű tevékenységet, bérbe akarjuk adni. Én a harmadik ciklusban vezetem a községet, de falunapot nem tartottunk, testvértelepülési kapcsolatot sem létesítettünk mindaddig, amíg a közművesítés nincsen teljesen kész. Ha befejezünk mindent, s lesz erre lehetőség, kezdeményezni fogjuk.
