Ludovic Orban a költségvetési tervezet benyújtásakor azt mondta a parlamentben: a kormánynak az a célja, hogy még december 31-e előtt elfogadják, és ennek a kormányzati felelősségvállalás az egyetlen módja. Hangsúlyozta, hogy a törvényhozók javaslatai közül nagyon sokat beemeltek a szövegbe, és kijelentette: „ha vannak olyan alakulatok, amelyek úgy gondolják, hogy a törvény nem léphet hatályba, bizalmatlansági indítványt nyújthatnak be”. A kormányfő rámutatott: az államháztartási törvény kidolgozásakor reális adatokra támaszkodtak, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,1 százalékos inflációval, valamint 4,75 lej/eurós átlagárfolyammal számoltak.

Tegnap Orban bejelentette: a költségvetési törvény megfelelő alkalmazásának lehetővé tétele érdekében módosítani kell a 114-es sürgősségi kormányrendelet bizonyos előírásait. Többek között befagyasztják a közméltóságok járandóságát, megszüntetik az ideiglenes áthelyezéseket a versenyszférából a közszférába, megtiltják a nyugdíj és az állami fizetés halmozását, a 2019-es szinten tartják a büntetőpont értékét, és elhalasztják a közigazgatási törvénykönyv 200. cikkelyének gyakorlatba ültetését, amely különnyugdíjat biztosítana a polgármestereknek, alpolgármestereknek, megyeitanács-elnököknek és -alelnököknek. A kormányfőnek azért kell rendelettel vagy sürgősségi rendelettel módosítania a 114-es sürgősségi kormányrendeletet, mert a vonatkozó törvényt megtámadta az alkotmánybíróságon az SZDP, így az nem léphet érvénybe az alkotmánybíróság határozata előtt.

A kormányfő a családi pótlékról is beszélt: közölte, hogy az NLP támogatja ugyan a gyermekpénz növelését, de csak akkor, ha „ez az emelés észszerű, fenntartható, megvan rá a szükséges összeg, és nem eredményez súlyos egyensúlyvesztést a költségvetés vagy a többi állami szociális támogatások terén”, ám jelenleg nincs a növelésre elkülönített összeg. Orban szerint az SZDP felelőtlenül járt el, amikor a gyermekpénz megduplázásáról hozott törvényt (decemberben 300 lejre növelte a rendes, és 600 lejre a fogyatékkal élő kiskorúaknak járó juttatást), ugyanis az NLP javaslatára már így is érvényben van egy 3,8 százalékos emelésről rendelkező jogszabály, amelynek az volt a célja, hogy a gyermekpénzt az inflációhoz igazítsák. Az NLP négy módot is fontolgat a dupla gyermekpénzt szentesítő törvény hatályba lépésének megakadályozására: vagy alkotmányossági kifogást nyújtanak be ellene, vagy elhalasztják a gyakorlatba ültetést, vagy „racionális” növekedésről fogadnak el jogszabályt, vagy felelősséget vállal a módosításért a kormány.