Előrehozott választásokról tárgyalnak

2020. január 7., kedd, Belföld

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) támogatja az előrehozott választások megszervezését, és ez ügyben tárgyalásokat kezdeményez a politikai partnerekkel – jelentette ki tegnap Ludovic Orban miniszterelnök az NLP országos végrehajtó tanácsának ülését követően. Hozzátette, hogy erről átfogó szociológiai elemzést is rendel, mert  a jelenlegi parlamenttel a kormányzás „rendkívül nehéz”. A liberális vezető szerint az előrehozott választásokat megszervezhetnék a helyhatósági választásokkal egy időben is (erre május 24-e és június 14-e között van törvényes lehetőség), de hangsúlyozta: számos nehézség merül fel ezzel kapcsolatban, hisz a parlamentnek kétszer egymás után el kell utasítania a kormány beiktatását, és előfordulhat, hogy egyes pártok, amelyek nem akarnak előrehozott választásokat (a kormányfő a Pro Romániát hozta fel példának), a kormány beiktatására szavazzanak.

Az Adevărul tegnapi kiadása arról számol be, hogy az NLP az RMDSZ-szel már december végén megkezdte az egyeztetéseket az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásáról, abban a reményben, hogy a tavasszal megújítandó törvényhozás összetétele lehetővé tenné egy NLP–RMDSZ kormánykoalíció megalakítását. A lap szerint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök december végén folytatott megbeszélésükön azt mondta Ludovic Orban miniszterelnöknek: az RMDSZ támogatja a parlamenti választások előrehozását azzal a feltétellel, hogy a kormány ne módosítsa a helyhatósági választási törvényt. Az NLP és a kisebb román pártok ugyanis kétfordulós polgármester-választást kérnek, mert úgy vélik, hogy a tavasszal megrendezendő önkormányzati választásokon így tudják meggátolni a helyhatóságok többségét vezető SZDP elöljáróinak újraválasztását. Az RMDSZ azonban ragaszkodik az egyfordulós választáshoz, mert így húsz százalékkal több polgármestere lehet.

A román parlamentben jelenleg a novemberben ellenzékbe vonult Szociáldemokrata Párt (SZDP) rendelkezik a mandátumok több mint 40 százalékával, míg az azóta kisebbségben kormányzó NLP-nek csak 20 százaléka van. A közvélemény-kutatások szerint azonban megfordulhatnak az erőviszonyok közöttük, ha a nagy többséggel újraválasztott Klaus Iohannis államfő volt pártjának sikerülne az előrehozott választások kiprovokálása. Ehhez előbb fel kell oszlatni a parlamentet, ami csak akkor lehetséges, ha a törvényhozás – a kormány megbuktatása vagy lemondása után – két egymást követő alkalommal leszavazza az államfő miniszterelnök-jelöltjét. Az Adevărul kizártnak tartja, hogy az NLP a miniszterelnök lemondásával próbálná elindítani az előrehozott választások kiprovokálásának folyamatát, mivel ez azt jelentené, hogy az ehhez szükséges három hónapos átmeneti időszakban Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnökként sem maradhatna a kormány élén.

A lap szerint az NLP inkább azt szeretné elérni, hogy az SZDP buktassa meg a kormányt, a magyar érdekképviselet segítségével. Az RMDSZ már jelezte, hogy megszavazza a kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt, ha – a szövetséggel kötött megállapodását megsértve – az NLP a parlament megkerülésével, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálná bevezetni a kétfordulós polgármester-választást. Egy ilyen forgatókönyvvel az Adevărul szerint minden érintett párt elérné célját: az előrehozott választásokon az NLP megduplázná parlamenti erejét, az RMDSZ és az SZDP pedig meggátolná a választójog módosítását, vagyis azt, hogy a többi párt egy második fordulóban összefogjon az első fordulóban élen végzett polgármesterjelöltjükkel szemben.

Az Adevărul elemzője szerint Iohannis és Orban szívesebben vonná be a kormánykoalícióba az RMDSZ-t és a nem magyar kisebbségek frakcióját, mint az utóbbi időben megerősödött Mentsétek meg Romániát Szövetséget (MRSZ), ha az NLP megszerzi a parlamenti helyek több mint 40 százalékát.

Egy alkotmánybírósági határozat szerint a parlamenti és a helyhatósági választásokat nem lehet összevonni. Amennyiben azonban előrehozott parlamenti választások lesznek Romániában, ezeket szintén májusban vagy június elején, az önkormányzati választások előtt egy-két héttel rendezhetik meg.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1238
szavazógép
2020-01-07: Belföld - :

Hírsaláta

EZ IS SZAKSZERVEZETI GOND? A Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet nyilvánvaló módon megszegi az alkotmányt és Románia NATO-, illetve európai uniós csatlakozásakor tett vállalásait – írja Mircea Dogaru, a rendelkezési állományhoz tartozó katonai személyzet szakszervezeti vezetője, illetve Rodrigo Gabriel Maxim, a vasúti szállítók szakszervezetének elnöke a parlament két házelnökének, Marcel Ciolacunak és Teodor Meleşcanunak.
2020-01-07: Belföld - :

Közvitán a következő tanév

A 2020–2021-es tanév szeptember 14-én kezdődne és június 18-án végződne, ismét lenne félévközi vakáció, a húsvéti szünetet pedig más-más időszakban vehetnék ki a magyar és a román diákok – az oktatási minisztériumnak a következő tanév szerkezetére vonatkozó tervezetét tegnap bocsátottak közvitára.