A világ túl sokáig tűrte Irán viselkedését – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, aki Mike Pence alelnök, Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Esper, a védelmi tárca irányítója és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága vezetője jelenlétében fejtette ki az amerikai álláspontot az iráni–amerikai viszályban kialakult helyzetről. Elmondta: az iráni csapásméréseknek nincs amerikai áldozatuk, az anyagi károk nem jelentősek. Az elnök az amerikai katonákat ismét a világ legjobban felkészült hadserege tagjainak nevezte. Dicsérte a nagyszerű hadsereget és katonai felszerelést, és hozzáfűzte: ez nem jelenti azt, hogy ezt használniuk is kell.

Trump hangsúlyozta: a világ az 1979-es iráni iszlám forradalom óta tűrte Irán tevékenységét. Ennek az időszaknak vége – szögezte le. Hangsúlyozta azt is, hogy Iránnak fel kell hagynia az egész civilizált világot fenyegető, nukleáris fegyverek előállítását célzó atomprogramjával és a terrorizmus támogatásával is.

A potenciális terroristáknak küldött erős üzenetnek minősítette Kászim Szulejmáni tábornok megölését. Megismételte, hogy Szulejmáni kezéhez amerikaiak vére tapad, és likvidálása előtt újabb támadásokat készített elő amerikai érdekeltségek ellen.

Amíg én az Egyesült Államok elnöke vagyok, Iránnak nem lesz atomfegyvere – ismételte meg korábbi álláspontját az elnök. Felszólította az Egyesült Királyságot, Németországot, Oroszországot, Kínát, Franciaországot, hogy szintén lépjen ki a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkuból. Szorgalmazta, hogy a világ nagyhatalmai kezdjenek újabb tárgyalásokat egy Iránnal kötendő új megállapodásról. Az amerikai kormányzatot késznek nevezte e tárgyalásokra, mint fogalmazott: Washington kész tárgyalni mindenkivel, aki békességet akar.

Trump kifejtette: miközben az amerikai kormányzat az újabb válaszlépések lehetőségeit fontolgatja, azonnali hatállyal új, erőteljes gazdasági büntetőintézkedéseket rendel el. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem akar katonai erőhöz folyamodni, mert szerinte az elrettentés legjobb eszköze a gazdasági szankció. Megjegyezte azt is: az Egyesült Államoknak nincs szüksége a közel-keleti olajra. Az elnök bejelentette: a NATO-t arra fogja kérni, hogy vállaljon aktívabb szerepet a Közel-Keleten a térség békefolyamatának elősegítésében.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Kászim Szulejmáni iráni tábornok brit katonák haláláért is felelős volt. Terroristákat látott el olyan robbanószerkezetekkel, amelyek brit katonák életét oltották ki vagy súlyos sérüléseket okozott nekik. Hozzátette: Szulejmáni fegyverezte fel a Hezbollah-t olyan rakétákkal, amelyeket a libanoni síita fegyveres szervezet ártatlan civilek ellen vetett be, és ő látta el rakétákkal a Teherán által támogatott jemeni húszi lázadókat, akik szintén ártatlan civileket vettek célba ezekkel a fegyverekkel.

Véget vetni a fegyverek használatának
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elítélte az iraki területen állomásozó, amerikai és koalíciós erők ellen elkövetett iráni rakétatámadásokat. Aláhúzta, a NATO felszólítja Iránt, hogy tartózkodjon a további erőszaktól. A szövetségesek szoros kapcsolatban állnak és továbbra is elkötelezettek az iraki kiképző misszió mellett – tette hozzá.

A fegyverek használatának azonnal véget kell vetni, és vissza kell térni a megoldást kínáló politikai párbeszédhez – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Bizottság rendkívüli tanácskozása után.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a kialakult válság nemcsak a régiót érinti, hanem az egész világot. Az Európai Unió kapcsolatban áll a régió valamennyi szereplőjével annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a helyzet további romlása – húzta alá.

A biztosi testület megvizsgálta a válság Európára gyakorolt lehetséges hatásait, és készen áll, hogy minden szereplővel a lehető leghamarabb cselekedjen és párbeszédet kezdeményezzen – mondta. Kijelentette: az unió mindent megtesz az Irán atomprogramjáról kötött megállapodás, az úgynevezett közös átfogó cselekvési terv életben tartása érdekében. A megállapodás fontosabb, mint valaha – tette hozzá.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra szólított fel minden érintett felet, hogy a helyzet elmérgesedésének megelőzése érdekében tartózkodjanak mindenfajta katonai lépéstől. Az olyan akciók, mint a szerda hajnali, az Egyesült Államok és az európai koalíciós erők által is használt iraki légibázisok ellen indított iráni rakétatámadás aggodalmat kelt, ugyanis elmérgesítheti a helyzetet és újabb okot adhat a konfrontációra – fejtette ki.

A főképviselő továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy a közel-keleti konfliktus veszélyezteti az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felszámolása érdekében elért eddigi sikereket.