Idén egyébként két szakaszban emelik a pedagógusok béreit is (kisebb mértékben januártól és nagyobb mértékben szeptembertől, amikor elérik a 2022-es szintet), a gyermekpénzt pedig megduplázzák, mert Klaus Iohannis államfő közölte, hogy nem fogja visszautasítani a törvény kihirdetését. Iohannis azt is elmondta: az SZDP nyugdíjtörvénye egyenlőtlenségeket hozott létre a rendszerben, amelyeken javítani kell, hogy „méltányos legyen, fenntartható, és nőjenek a nyugdíjak, mert ezt akarjuk”. A nyugdíjkorhatár növeléséről – Raluca Turcan kormányfőhelyettes szintén szerdán közölte, hogy létezik egy tervezet, amelynek értelmében 70 éves korig maradhatnak állásban a munkavállalók – kijelentette: ez csak egy lehetőség lesz azok számára, akik 65 éves koruk után is dolgozni akarnak majd, az általános nyugdíjkorhatár módosítását nem tervezik.

Isărescu figyelmeztetése

„Amikor mindössze 4 százalékos a gazdasági növekedés, ügyelni kell a nyugdíjpont szeptember 1-jétől esedékes 40 százalékos emelésével, ha nem akarunk negyven évet a pénzügyi pusztában bolyongani” – figyelmeztetett szerda este Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója. „Legyünk már komolyak a számokat illetően. (...) Itt csak politikai megoldás létezik. Tehát nincs pénzügyi és gazdasági megoldásunk. Ha a gazdaság 4 százalékkal növekszik, akkor nem növekedhet valami 40 százalékkal, mert nem holmi marginális dologról van szó, hanem az ország aktív lakosságának feléről beszélünk. Mennyi filozófia kell ide? Valóban nehéz a megoldás, de politikai és társadalmi megoldásról lehet szó” – jelentette ki. Isărescu szerint az nem kérdés, hogy van-e pénz a nyugdíjak emelésére, mert „Romániának nem költségvetési többlete, hanem költségvetési hiánya van, és ez azt jelenti, hogy nincs pénz”. Hozzátette: a jegybankot foglalkoztatja az ország pénzügyi helyzete, és támogatja a kormány „lépésről lépésre” politikáját, mert a gazdaság ebben az évben aligha bírna ki egy „brutális” kiigazítást – ehelyett egy „fenntartható korrekciót” támogat a jegybank. Először tisztázni kell az év végi költségvetési helyzetet, mivel a deficit jóval meghaladja a 3 százalékot. Ezt a többletet finanszírozni kellett, de ez volt a megfelelő eljárás, mert még nagyobb problémát okozott volna, ha csak azért halasztják el a kifizetéseket, hogy betartsák a 3 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Isărescu meglátása szerint az utóbbi években gyakorolt prociklikus gazdaságpolitikából igen nehéz kilépni.

A jegybank vezető közgazdásza, Valentin Lazea korábban azt állította, hogy a nyugdíjpont 2020. szeptember 1-jétől esedékes, 1775 lejre történő emelésének elhalasztása az egyetlen olyan intézkedés, amely képes az államháztartási hiányt közel hozni a GDP 3 százalékához, de még így sem marad alatta. Kifejtette: a nyugdíjpont értéke 2019. szeptember 1-jén 1265 lejre nőtt, és ez 2019 utolsó négy hónapjában 10,3 milliárd lejes, vagyis a bruttó nemzeti termék (GDP) 0,3 százalékát kitevő hiányt okozott, 2020-ban pedig ennek nyomán a GDP 0,9 százalékának megfelelő hiány keletkezik. Ha pedig a nyugdíjpont további 40 százalékkal nő, azaz eléri az 1775 lejt, ez további 10,6 milliárd lejes, vagyis a GDP 0,96 százalékának megfelelő hiányt okoz 2020 utolsó négy hónapjában, és 31,8 milliárd lejes, vagyis a GDP 2,7 százalékának megfelelő hiányt a 2021-es évre. Ennek megfelelően a GDP 3 százalékát kitevő hiány helyett, kizárólag a nyugdíjtörvény módosításának következményeként, 2020-ban 4,5, 2021-ben pedig 5,7 százalékos költségvetési hiányra számíthatunk.
A nyugdíjpont, a nyugdíjak indexálásához használt legfontosabb mutató értéke 2019 szeptemberétől 15 százalékkal nőtt, 1100 lejről 1265 lejre, és 2020 szeptemberétől a nyugdíjtörvénynek megfelelően 40 százalékkal emelkedik, azaz 1775 lej lesz.

Eltörölnék a speciális nyugdíjakat

Rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kezdeményezi a speciális nyugdíjak eltörlésére Florin Roman, az NLP képviselőházi frakcióvezetője. Az erre vonatkozó tervezetet – amely a katonákon és a rendőrökön kívül minden más kategória esetében eltörölné a külön nyugdíjat – az NLP nyújtotta be, és ha átmenne, a megtakarításból a kormány fedezni tudná a gyermeknevelési pótlék emelését, amelyet a parlament december végén szavazott meg. A jogszabályjavaslatot a képviselőház munkaügyi bizottsága már decemberben kedvezően véleményezte, de még nem került a plénum elé. Az SZDP ideiglenes elnöke, Marcel Ciolacu – aki a képviselőház elnöke is – már közölte, hogy meg fogják szavazni a külön nyugdíjak eltörlését és az áfa csökkentését is, akár rendes, akár rendkívüli ülésszakban kerülnek napirendre – ugyanakkor azt is bejelentette, hogy az SZDP ebben a parlamenti ülésszakban egészen biztosan benyújt egy bizalmatlansági indítványt az Orban-komány ellen. Az aláírások gyűjtését februárban kezdik meg, de az indítvány benyújtásával megvárják az alkotmánybíróság döntéseit az általuk benyújtott óvások ügyében.