Az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásáról állapodott meg Ludovic Orban miniszterelnök Klaus Iohannis államfővel. A voksolásokat a májusban vagy júniusban tartandó önkormányzati választások időszakában tartanák meg.
Orban ezt az államfővel folytatott pénteki egyeztetése után jelentette be, de nem volt hajlandó elárulni, hogy benyújtja-e lemondását, vagy megvárja – esetleg megpróbálja kiprovokálni –, hogy a parlament mozdítsa el posztjáról. A Nemzeti Liberális Pártot (NLP) vezető kormányfő szerint mielőbb lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok jelenlegi nézeteit tükröző parlament alakuljon, mert a Szociáldemokrata Párt (SZDP) által uralt jelenlegi törvényhozás fékezi az elnök és a kormány reformtörekvéseit. Kifejtette: a románok világossá tették a tavalyi korrupcióellenes népszavazáson, az európai parlamenti választáson és az elnökválasztáson, hogy nem akarják többé az SZDP-t hatalmon látni. A parlamentet azonban jelenleg ez a párt uralja, és Orban szerint akadályozza a népakarat átültetését a gyakorlatba. Orban rámutatott: fel akarja „szabadítani” a parlamentet az SZDP alól, és olyan törvényhozást szeretne, amely határozott euroatlanti álláspontot képvisel, maximálisan kihasználja Románia uniós tagságának előnyeit, és lehetővé teszi a beruházásokon, a termelékenységen, a vállalkozások versenyképességének növekedésén alapuló gazdasági fejlődést.
Előző napi sajtóértekezletén Klaus Iohannis (akit az NLP éléről választottak elnökké 2014-ben) világossá tette, hogy ő is előrehozott parlamenti választásokat szeretne, és Ludovic Orbant tartja a legjobb jelöltnek a miniszterelnöki posztra, mind teljes, mind ügyvivői felhatalmazással.
Ludovic Orban bejelentésére reagálva Marcel Ciolacu képviselőházi házelnök, az SZDP ideiglenes elnöke azt mondta: felelőtlenség a jelenlegi nemzetközi helyzetben politikai válságba sodorni az országot. Az SZDP ugyanakkor kész a választójog módosítását szintén ellenző RMDSZ-szel együtt bizalmatlansági indítványt benyújtani a kormány ellen – hozzájárulva így annak bukásához és a parlamenti választások előrehozásához –, ha az Orban-kabinet a parlamenti vitát megkerülve, kormányzati felelősségvállalással próbálja bevezetni a kétfordulós polgármester-választást.
Romániában akkor lehet feloszlatni a parlamentet és előrehozott választásokat rendezni, ha a kormányt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják vagy a miniszterelnök önként benyújtja lemondását, majd a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza az államfő miniszterelnök-jelöltjét.
Iohannis és Orban megállapodását Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ), valamint Dacian Cioloş, a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjának elnöke is üdvözölte, mindketten úgy vélik, hogy az előrehozott parlamenti választások jelentik az egyetlen megoldást a „reformista többség” kialakítására, illetve a jelenlegi politikai patthelyzet feloldására. „Romániának sürgősen szüksége van egy olyan parlamentre, amely hozzájárul a kormányzáshoz, nem akadályozza azt” – szögezte le Barna, Cioloş pedig emlékeztetett arra, hogy a szövetség már több mint négy hónapja politikai és parlamenti paktumot javasolt az előrehozott választások kezdeményezésére, de ezt a többi politikai erő csak nyilatkozatok szintjén vállalta fel.
Az államfő meg akar szabadulni a liberális kormánytól – jelentette ki az SZDP ideiglenes elnöke, Marcel Ciolacu, aki szerint Iohannis csak elegánsabban fogalmazott, mert nem mondhatta azt, hogy a liberális kormány alkalmatlannak bizonyult. Ciolacu szerint nincs politikai válság, de az előrehozott választások kierőltetésével keletkezhet, ezért felelőtlennek, politikai hibának és a demokráciával való visszaélésnek tartja a kezdeményezést – ugyanakkor viszont felszólította a kormányt támogató pártokat, hogy szavazzák meg a szociáldemokraták által még a helyhatósági választások előtt benyújtandó bizalmatlansági indítványt.