Volt egy Silviu Brucan nevű politikusunk akit majdnem kiátkoztak, amikor 1990-ben azt jósolta, hogy Romániában húsz évre lesz szükség, amíg a románok megtanulják a demokráciát. És azóta harminc telt el, és még mintha mindig nem tanulták volna meg. Akkor ahhoz, hogy Románia normális ország legyen, igazán nem sok még harminc (esetleg száz) év.

A volt kormány megbukott (ne sajnálja senki!), és utána Iohannis megnyerte az államfőválasztást is. Odatette Ludovic Orbant miniszterelnöknek, így hát neki is állhattak egyesült erővel megvalósítani a normális Romániát. De azóta történt néhány dolog, amiről nem tudni, hogy egy normálisnak nevezhető országban megtörténhet-e vagy sem. S ha már megtörtént, akkor függetlenül attól, hogy jó-e vagy sem, legjobb lesz normálisnak tekinteni.

Amire eddig azt mondtuk, hogy abnormális, mostantól ráfogjuk, hogy normális és kész. Mert az új kormány és a régi-új elnök újabb regnálása óta is történt egy-két dolog, amiről nem lehet eldönteni, hogy az normális-e vagy sem.

December végén történt egy baleset, amelyet egy volt miniszter, Daniel Chițoiu okozott. Átment a szemben levő sávra, és összeütközött egy autóval, két ember halálát okozva. Normális, hogy ilyenkor a halott sofőr a hibás. Volt olyan szakértő, aki megmondta, hogy az illetőnek, a szabályosan közlekedőnek el kellett volna rántania a kormányt. Nem fordította el és ráfizetett. Aztán normális-e vajon, ha nálunk egy kórházban felgyújtják a beteget, akit operálnak, mint ahogy az a bukaresti Floreasca Kórházban is történt? Normális, ha védik is a vétkeseket rendesen, nemde? Aztán nem tudom, normális volt-e, hogy Konstancán a kórház plafonjából kismacskák hullottak.

Gondolom, az normális, ami az év elején történt, amikor egy Bákó megyei személy hirtelen felindultságában elindult, s Hargita és Maros megyében lemázolt több magyar nyelvű helységnévtáblát. Az nem normális, hogy a parlament megszavazta a gyermekpénz megduplázását, amit a szociáldemokraták most javasoltak. De februárban az még teljesen normális volt, amikor pontosan a liberálisok javaslatára duplázták meg már egyszer. Az is normális, hogy Ludovic Orbant miniszterelnökké erőltette Iohannis, most meg akarja buktatni, hogy előrehozott választásokat csikarjon ki. Normális, hogy az Európai Unió vezetői örülnek a nálunk történt változásoknak és körbenyalják Orbant. Így az is normális, ha még néhány évig meghaladjuk a háromszázalékos költségvetési hiányt, és nem indítanak kötelességszegési eljárást, mint mások ellen hasonló esetben. Normális, ha a Velencei Bizottság (lehet, az árvízzel volt elfoglalva) nem hallatja a hangját, hogy a választások előtt fél évvel változtatunk a választási törvényen. Az nem volt normális, hogy a szociáldemokrata kormány sürgősségi kormányrendeletekkel és felelősségvállalással kormányzott. De ha ugyanezt teszik a liberálisok, az igenis elfogadható és normális. Végül is nem tudni, hogy mi is számít normálisnak nálunk és Európában.

Az normális, hogy Orban megígérte egyes pártoknak, hogy kétfordulós polgármester-választások lesznek, és az RMDSZ- nek az ellenkezőjét. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) alapembere, európai parlamenti képviselője, a rendkívül magyarbarát Rareș Bogdan megmondta: a pártvándorlás politikai rákfene. De aztán normális volt, hogy pártvándorlók segítségével megbuktatták a régi kormányt. Január elején csak egy nap alatt öt pártvándor (jó)madarat vettek át az NLP-be. Többek közt olyat is, aki már egyszer otthagyta őket. De volt hétszer pártot váltó is köztük. Nem tudom, miért erőlteti Iohannis az előrehozott választásokat, amikor ezekkel a köpönyegforgató pártváltókkal nagy parlamenti többségre tehetnének szert a liberálisok. Normális, hogy nekik bizony valamit kell adni az átállásért: egy parlamenti befutó helyet, egy pénzes állást vagy egyebet. Aztán a végén arra ébredünk, hogy a következő választásokat a liberálisok nyerik ugyan, de a megválasztottak fele az ellenzékbe szorult párt soraiból vonult át hozzájuk.

És aztán majd velük, együttes erővel megvalósíthatják a normális Romániát.