A legeltetési tilalom nem vonatkozik azokra a területekre, melyekkel az állattartó rendelkezik: irattal tudja igazolni, hogy birtokolja az illető területeket, avagy írásos engedélye van a legeltetett terület tulajdonosától a legeltetésre. Aki nem tartja be a rendelkezést, 500–1500 lej közötti büntetésre számíthat.

A juhtenyésztők nyomására 2016-ban törölték a Vadászati Törvényből azokat a rendelkezéseket, melyek megszabták a juhnyájak létszámát és a téli legeltetés tilalmáról rendelkeztek. A mostani módosítás köztes megoldásnak számít, nem tiltja ugyan egészében a téli legeltetést, de feltételeket szab ennek.

A téli – de főként kora tavaszi – legeltetés sok gondot okoz a növénytermesztő gazdáknak. Főként a juhnyájakkal van probléma, a vándorló legeléssel válogatás nélkül járják be a parcellákat. A legeléssel és a taposással kárt okoznak az őszi gabonákban, kitépik a zsenge lucernahajtásokat. Ahol  megjárják a kaszálót, ott már nem lehet sarjúkészítésre számítani, de az ősszel felszántott területeket is fertőzik a juhok.

Amíg törvény nem tiltotta a téli legeltetést, a gazda jogi úton számíthatott kártérítésre. A polgármesteri hivatalok, de a rendőrség sem büntethette azt a gazdát, aki más területén legeltette juhait. A gazda egyedüli lehetősége a bírósági eljárás maradt, birtokháborításért, kár okozásáért perelhette be a vétkes állattenyésztőt. A procedúra azonban meglehetősen hosszú, pénz is kell az elindításhoz, ezért a legtöbb károsult gazda inkább belenyugodott veszteségébe. Ezt a helyzetet használta ki sok juhász, tudván, hogy úgysem lesz következménye, keresztül-kasul járták állataikkal a mezőket, fittyet hányva a magántulajdon szentességére.

Az új rendelkezés szerint a hatóságok bírósági eljárás nélkül róhatnak ki büntetést a jogtalan legeltetés okán, talán ez megfékezi az eddig garázdálkodó állattulajdonosokat.