Összefogásra van szükség, és Hargita Megye Tanácsa szerepet vállal a Szent Anna-tó vízminőségének megőrzésében – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Szent Anna-tónál január 10-én tartott terepszemlén.
A Hargita megyei tanács sajtóközleménye szerint a munkamegbeszéléssel és a tó vizéből való mintavétellel egybekötött eseményen jelen voltak a megyei önkormányzat munkatársai, Dósa Levente, a Lázárfalvi Pro Szent Anna Közbirtokosság – a terület tulajdonosa – égisze alatt megalakult Pro Szent Anna Egyesület képviselője, Demeter László biológus, a Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége Hargita megyei kirendeltségének vezetője, dr. Máthé István, a Sapientia EMTE Biomérnöki Tanszékének docense, Imecs István halbiológus, Szmolka Péter erdőmérnök, Szántó László és Virág György, Csíkkozmás község polgármestere, illetve alpolgármestere.
A terepszemlén – egy decemberi megbeszélés folytatásaként – azokról a szükséges lépésekről egyeztettek, amelyek nélkülözhetetlenek a tó fennmaradása érdekében. A kutatók – nagyrészt önkéntesként folytatott – megfigyelései alapján az elmúlt tíz évben a víz minősége aggasztó mértékben romlott. A tóban robbanásszerűen elszaporodtak az algák, úgynevezett vízvirágzás következett be, és megváltozott az algák fajösszetétele is. Ez annak tulajdonítható, hogy a tó szervetlen növényi tápanyagtartalma (nitrogén és foszfor) jelentősen megnövekedett az utóbbi évtized során, amelynek fő forrásai az emberi anyagcseretermékek (elsősorban a fürdőzéshez, piknikezéshez kötődően). Ráadásul az utóbbi évtizedben túlzott mértékben elszaporodott az ezüstkárász (Carassius gibelio) a tóban. Ez egy térségünkben nem őshonos, ún. invazív halfaj, amely ahová bekerül, ott képes felborítani a fennálló ökológiai egyensúlyt. A halak kieszik azokat a mikroszkopikus, zooplanktonnak nevezett állatfajokat, amelyek az algákkal táplálkoznak. Ennek és a szervetlen növényi tápanyagok jelenlétének együttes hatására szaporodtak el az algák.
Imecs István halbiológus szerint el kell kezdeni egy restaurációs folyamatot, amelynek eredményeként valamilyen mértékben visszaáll a tónak a halak megjelenése előtti állapota. „Ha a halakat eltávolítjuk, vagy alacsony szintre csökkentjük a mennyiségüket, akkor esély van arra, hogy a zooplankton természetes módon visszaerősödjön, és az algákat elkezdje fogyasztani. A halak nem eszik az algákat, és egy ilyen krátertóban nem szabadna legyen semmiféle halfaj” – hangsúlyozta a halbiológus. Szerinte egy egész éves munka szükséges, hogy a halakat kitermeljék a tóból. „Nem lehet szokásos eszközökkel ezt megoldani, mert a halastavak esetében a tavat le szokták csapolni, és úgy halásszák le hálóval, itt pedig nincs erre lehetőség a tó zártsága miatt. Hagyományos, ősi magyar eszközökre bukkantunk, ami segíthet: a varsa, vejsze és különböző hasonló csapdahálók, amelyeket régen, több mint száz éve a magyarok használtak. Ezek segítségével szeretnénk a halakat folyamatosan kitermelni. Ugyanakkor a tóba bekerülő tápanyagmennyiséget is csökkenteni kell. A tó peremén, a kráterben és a tó vizében is sok munkát kell végezni ahhoz, hogy valamilyen szintű eredményt tudjunk elérni” – mondotta.
Dr. Máthé István egyetemi docens, aki mintát is vett a tóból a terepszemle alkalmával, elmondta: ők elsősorban az algákat vizsgálják, és azt tapasztalták, hogy az elmúlt három évben megjelent egy zöld alga a korábbi barna színűek mellett, és ma már ez uralja a tavat. Ez a zöld alga a korábbi évekhez képest nemcsak csúcsidőben, augusztusban szaporodik el, hanem már a hóolvadást követően bezöldül a Szent Anna-tó, és azt követően csak erőteljesebb lesz az algaszaporodás. Ez a folyamat egészen addig tart, amíg befagy a víz. A korábbi kék színről átváltott a tó színe zöldre. A kutató szerint, ha sok alga pusztul el, oxigénhiány alakulhat ki, és elszaporodhatnak a velük táplálkozó baktériumok, ami kellemetlen szaghatással járhat. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ha fel tudják mélyebben tárni a különböző behatások mértékét, illetve a halak számát sikerül alacsony szinten tartani, javulhat a Szent Anna-tó vízminősége.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a megbeszélésen hangsúlyozta: a Szent Anna-tavat meg kell óvni, meg kell őrizni a jövő nemzedékek számára is. A tanácselnök a közösségi összefogás szükségességét hangsúlyozta a tó megőrzése érdekében.